A gyermeki lélek érzékeny műszer, azonnal jelez ha baj van. Lássuk milyen lelki okok állhatnak a háttérben?
Röviden
Étkezési zavart nem csak lelki problémák okozhatnak, hanem egyéb organikus, emésztési, felszívódási, idegrendszeri zavarok is, melyek kivizsgálása és minél előbbi kezelése szakorvos feladata.
A gyermek túlzott étvágytalanságát vagy válogatósságát okozhatja táplálkozási zavar is.
A kora gyermekkorban kialakított táplálkozási szokások hatással lehetnek egész életünkre, hiszen ilyenkor tanuljuk meg az étkezés higiénés és kulturális szabályait, formálódik az ízlésünk, ekkor rögzülnek az étkezés során tanúsított magatartásaink. Ahhoz, hogy étkezési zavarról beszéljünk, előbb tisztázni szükséges a gyermek étkezési szokásait, valamint azt, hogy mit eszik.
Az étkezés örömet okozó, szociális esemény, ezért elengedhetetlen, hogy a szülőknek is fontos legyen a családi étkezés. Törekedjünk arra, hogy a közös étkezések örömteli események legyenek! Hétköznapokon legalább a vacsora idején, illetve hétvégeken együtt egyen a család. A gyermekek egy része azért étvágytalan, mert semmi kedvük egyedül ülve az asztalnál elnyammogni az eléjük rakott ételt. További étvágytalanságra adhat okot a sok nass, a cukrozott üdítőitalok és gyümölcslevek fogyasztása, ezért a „normális” ételnek már nem marad hely.
Csecsemő- és kisdedkorban étvágytalanságot okozhat az anya és gyermek között fellépő kommunikációs zavar, amikor az anya félreérti a kicsi jelzéseit és nem akkor történik az etetés, amikor a baba éhes vagy ha más személy gondozza a gyermeket, illetve, ha az anya esetleges szorongását átveszi a baba is. Kisgyermekkorban a bölcsőde, óvoda, később az iskola kezdeténél lehet a beilleszkedési zavar jele, az anyától való elszakadásra adott válasz.
Adott esetben a túlzott szülői elvárás is okozhat az étvágytalanságot, ha a szülő megpróbálja a gyermeket evésre kényszeríteni vagy túl sok aggodalmat mutat a gyermek étvágyával, étkezési szokásaival kapcsolatban. A szülői rábeszélés és fenyegetés alatt a táplálkozási zavarokkal küszködő gyermek étellel a szájában ül.
Mivel a család étkezési szokásai hatással vannak a gyermek étkezési szokásaira, például, ha gyakran jutalomként adunk valamit vagy undorodni látnak minket bizonyos ételektől, ne csodálkozzunk, ha ők maguk is ezt a magatartást veszik át. Kínáljunk sokféle ételt a gyermeknek, attól függetlenül, hogy mi szeretjük-e. Kutatási eredmények szerint sok gyerek csak 5-10 alkalommal való kóstolás után fogad el új ételt. A gyermeknek meg lehet engedni, hogy az étkezési időt maga válassza meg, de az étkezések közötti evést korlátozni kell.
Szükséges beszélni az anorexiáról és bulimiáról is. Az anorexiábanszenvedő serdülő kényszerképzete, hogy sovány legyen, nem akar enni és meghízni. A betegség legfontosabb tünete a testképzavar, vagyis hogy a beteg kóros soványsága ellenére önmagát túlsúlyosnak tartja. A bulimiafalási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű ételt fogyaszt, majd önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy túlzott fizikai aktivitással él.
A bulimiában szenvedők mindent megtesznek, hogy eltitkolják betegségüket. Ezeket az étkezési zavarokat is többnyire a stressz és a szorongás okozza, valamint a társadalom „nyomása”, a XXI. századi trend diktálta soványság idealizálása. Az anorexia és a bulimia rendszerint tinédzserkorban jelenhetnek meg, de akár 8 éves kortól is elkezdődhetnek.
(Forrás: tescobaba)
