Beszoktatás a bölcsődébe

Bölcsődéinkbe folyamatos beszoktatással érkeznek a gyermekek. Mai világunkban szükség van arra hogy az édesanyák dolgozzanak,gyermekeiket biztonságba tudják,ezt próbálja nyújtani a bölcsőde. Érzelmi biztonságot, testi lelki jólétet,amit folyamatos beszoktatással érünk el.

A beszoktatás kritikus pont,mind az anyának, mind a gyermeknek. Az hogy miként tud beszokni az új közösségbe, nagyon fontos.A beszoktatás többlépcsős, elhúzódó folyamat, amit mindig a kisgyermek igénye határoz meg.A fokozatos anyás beszoktatás lényege hogy az édesanya az első napokban hetekben jelen van a bölcsődében.Ez nagyon fontos,a gyermeknek, mert kevésbé megterhelő számára érzelmileg.A gondozónők közvetlenül az édesanyától ismerhetik meg a gyermek egyedi igényeit, és ennek megfelelően tudják alakítani a gondozást.A szülőknek is könnyebb a bölcsődére bízni a gyermeket,hiszen bizalmas viszony alakul ki.A beszoktatás menete:az anyás beszoktatás általában két hétig tart, ami alatt fokozatosan nő a a gyermek bölcsiben eltöltött ideje, a szülő jelenléte pedig fokozatosan csökken.

Pontosan nem lehet előre meghatározni a folyamatot,ez mindig az adott gyermek igénye dönti el.Az első néhány napban a gondozónő fokozatosan próbál közeledni a gyermekhez. Nagyon fontos ez, egyre többször veszi át a szülőtől a gondozást.Étellel kínálja, játszik vele, tisztába teszi. A gondozónőnek módja van megfigyelni anya és gyermek kapcsolatát, miként eszik a gyermek ,milyen szokásai vannak.Fel kell hívni az édesanya figyelmét arra hogy a beszoktatás alatt ne teremtsen kapcsolatot más gyermekkel, csak a saját gyermekére figyeljen. A kisgyermeknek a megváltozott környezetben biztos pont a szülő jelenléte így könnyebb elfogadnia azt. A szülő először csak rövid időre hagyja ott a gyermeket, majd reakciótól függően növelhető az idő. A második héttől egyre több időt tölt el a gyermek a bölcsiben, amíg ki nem alakul az új menetrend.Amint délelőtt kialakul a biztonságérzet, következhet az altatás. Alváshoz minden otthoni kellék, például cumi, pelenka, plüss állat behozható,amivel megnyugszik a gyermek.

A beszoktatás sosem zökkenőmentes hiszen az anyának és a gyermeknek is nehéz elválnia egymástól.Többet dacoskodhat,nyűgösebb lehet, hozzá kell szoknia az új helyzethez. Otthoni viselkedése is megváltozhat, szeretne édesanyjával több időt tölteni. A bölcsődei beszoktatás időigényes, de megéri mert megkönnyíti az elválást,érzelmileg kevésbé megterhelő.Ha már biztonságban érzi magát, könnyebben birkózik meg a nehézségekkel.

Farkas Istvánné kisgyermeknevelő

(Forrás: lurkovilag.hu)

5 egyszerű bölcsibe szoktató tipp

Az első időszak idegenek között, anya nélkül rémisztő lehet egy apróság számára. Tudd meg, hogyan segíthetsz neki!

Mivel az anyaság nem jár kimondottan előnyös anyagi juttatásokkal, sok nő kénytelen úgy dönteni, hogy már két éves kora előtt, akár 18 hónaposan bölcsődébe adja gyermekét. Mindez természetesen porontyodnak sem könnyű, hiszen eddig hozzá volt szokva, hogy mindig mellette vagy, így furcsa lehet a sok új ember és az idegen környezet. Egy kis anyai segítséggel azonban nem is olyan rémisztő az új hely, és pár hét alatt az idegen gyerkőcök játszópajtássá változnak csemetéd szemében.

Válassz jól!

Ha megfelelő bölcsődét választasz, nem lesz sok gondod a beszoktatással. A legtöbb gyerkőc ekkor még legfeljebb tíz fős csoportokban érzi jól magát, de alapvetően a kicsi és a nagyobb intézmények egyaránt megfelelhetnek.

Apró lépésekkel

Sok bölcsőde egy-egy óvoda részeként működik, így az az előnye is megvan, hogy három éves korában nem kell ismét idegenek közé kerülnie. A kis közösség a gyerkőcök szempontjából általában barátságosabb, míg a nagy közösség izgalmakkal és kihívásokkal teli.

Ha tehát utódod visszahúzódóbb, és nem keresi lelkesen minden idegennel a kapcsolatot, inkább egy családias hangulatú bölcsődét válassz. A kisebb intézményben te is közvetlenebb kapcsolatot ápolhatsz a nevelőkkel, akik a későbbiekben is segítségedre lehetnek, ha a pici nehezen boldogul az új közösségben. Ha otthon morcos, reggel pedig semmi áron nem akar elindulni, természetesen elsősorban tőle kell megkérdezned, hogy mi a baja, de beilleszkedési gondok esetén a gondozók is jó tanácsokkal láthatnak el.

A hely és a napi menetrend megváltozása mindig feszültséggel jár, különösen, ha ez az első alkalom, hogy el kell tőled szakadnia. Hasonló helyzetben sokat segíthet, ha eleinte csak rövidebb időre hagyod a bölcsiben a gyereket. Ahhoz, hogy ezt meg tudd valósítani, nem árt még azelőtt beíratnod, hogy visszatérnél a munkába, hogy mellette lehess, amikor szükséges, és ne akkor kelljen a problémákkal szembesülnöd, amikor már neked is számos feladatod van.

A hirtelen elszakadás nem csak a nagyon anyás gyereknek lehet fájdalmas, de azoknak is nehéz, akik nem ragaszkodnak az átlagnál erősebben a szülőkhöz. A bölcsi kapuin átlépve ugyanis számos régi játszótárs és ismerős felnőtt helyett újakkal kell megbarátkoznia, így már az is fogódzót jelenthet, ha eleinte pár óra múlva ismét a régi ismerősök között tudhatja magát.

Segítsd a jelenléteddel!

Számos intézményben lehetőség van arra, hogy az első hetekben te is részt vehess a picivel a bölcsőde életében. A legtöbb gyerek majdnem mindennel meg tud birkózni, amíg a mamája jelen van, ezért tanácsos egészen addig ott lenned, amíg a gyerek magától el nem enged. Feltétlenül legyél vele azonban őszinte, és mondd el neki előre, hogy mi a szándékod: ne surranj ki egy szép napon a hátsó ajtón, amikor épp önfeledten elmerül társaival a játékban. Ha úgy szeretnéd magára hagyni, hogy fokozatosan egyre kevesebb időt töltesz vele a bölcsiben, azt is oszd meg vele.

Bár az órát még nem ismerik a gyerkőcök, ha indulásod időpontját valamilyen közösségi eseményhez, a fogmosáshoz, a reggelihez vagy az uzsonnához kötöd, tudni fogja, mennyit maradsz. Ha állandóan azt figyeli, hogy mikor tűnsz el váratlanul, addig sem tud a többiekre és a játékra figyelni, amíg vele vagy, később pedig még kevésbé érzi jól magát.

Fontos!
Ne csak arra ügyelj, hogy indulásod időpontját meghatározd. Azt is mindig mondd meg a gyereknek, mikor érkezel érte, és legyél pontos!

Légy határozott!

Ha reggelente már csak az ajtóig kíséred, újabb nehézségekkel kell megbirkóznod. Nem könnyű úgy hátat fordítani gyermekednek, hogy elváláskor beléd csimpaszkodik, és könnyek között bírna maradásra. Ha azonban csak az elváláskor sír, nem kell túlzottan komolyan venned: sok gyerek még akkor is nehezen viseli a búcsút, ha egyébként élvezi a többiek társaságát.

A jó nevelő őszintén megmondja, hogy távozásod után felvidul-e a többiek között a gyerkőc, vagy valamilyen komolyabb probléma áll a háttérben. Ha saját szemeddel is szeretnél meggyőződni arról, hogyan viseli távollétedet, próbáld elintézni, hogy a búcsúzás után még egy ideig szemmel tarthasd, anélkül, hogy ő tudna róla: számodra is megkönnyebbülés lesz a látvány, amikor a többiekkel találkozva azonnal felszáradnak a könnyei. Ha a gyerek reményvesztetten nézi az ajtót, amin kimentél, miközben szopja az ujját, nézz vissza hozzá. Ha több nap alatt sem javul a helyzet, kérd ki az óvónők tanácsát, és próbáljatok közösen megoldást találni.

Egy darab otthon

Ha továbbra is nehezére esik gyermekednek az elszakadás, megkönnyítheted a beilleszkedést azzal, ha megengeded neki, hogy magával vigyen valamit otthonról. Lehet ez egy kedvenc állatka, Ha a nevelők nem engedik, hogy otthoni játékot vigyen magával a gyerek, mert könnyen elkeveredik a közös kacatok között, adj neki egy zsebkendőt a táskádból, amit a zsebébe gyűrhet, hogy napközben is érezze jelenléted.

Fontos azonban, hogy megértő szavakkal is segítsd, és biztosítsd róla, hogy te ugyanannyira szereted továbbra is, és nem változik közöttetek semmi.

/Cikkünk Penelope Leach: Picik és kicsik című könyvének segítségével készült./

(Forrás: femina.hu)