2010.10.15 -

NAPI IDÉZETEK A KISGYERMEKRŐL

2016. május 30., hétfő

A mese szerepe a gyermek értelmi és érzelmi fejlődésében


Miért fontos a mese a gyerekeknek?
Miért szükséges a mese?
Elsősorban azért, mert ha mesélünk, együtt vagyunk a gyermekünkkel! Azt érezheti, hogy nekünk is fontos a vele együtt töltött idő. A szülői esti mese a gyerekek fantáziáját, képzelőerejét is fejleszti. Nem látja el sablonokkal, előre gyártott képi, vizuális élménnyel, mint a tömegkommunikációs eszközök közül a tévé, videó, mozi.
Másodsorban, a mese hallgatása lelki folyamatokat indít be nála, amelyekre szüksége van az egészséges fejlődéshez.
A mese jelentősége a gyerekek számára, hogy fontos ősi tartalmakat hordoznak, amelyekkel könnyen azonosulhatnak, kitágítják számukra a valóságot, felhasználhatják a problémáik megoldása során, fejlődik tőle az alkalmazkodó készségük, és megkönnyítik számukra a feszültségoldás mindennapi nehézségeit. A mesének jelentős szerepe van a gyerekek értelmi és érzelmi fejlődésében azért is, mert viselkedési mintákat nyújt számukra.
A mese, mint a feszültségoldás eszköze
Elsőre gondolhatnánk azt is, hogy a mesékben megjelenő boszorkányok, sárkányok, farkasok félelmet keltőek a gyerekek számára. Különösen az érzékeny gyerekek számára.
De a mesékben szereplő gonosz alakoknak más feladata is van az ijesztgetésen, és félelem keltésen kívül: a gyerekek már eleve szoronganak egy olyan világban, ami számukra nem teljesen érthető, és ahol ki vannak szolgáltatva a felnőtteknek. Így a mese lehetőséget ad nekik, hogy nehezen meghatározható érzéseiket formába öntsék, kiélhessék.
A mese a lélek fejlődésének állomásait jeleníti meg nagy erejű, szimbolikus képekben.
A lélek fejlődéséhez pedig hozzátartozik a félelem, és szorongás is. És hozzátartozik az is, hogy a szereplők hogyan jutnak túl ezeken az érzéseiken, hogyan küzdenek meg velük, és hogyan lépnek egy magasabb szintre. Fontos összetevője a mesének, hogy a főszereplők mit és hogyan tanulnak mindabból, amit a mese megpróbáltatásai eléjük állítottak.
Ha a gyermek ki tudja várni a szorongás fantáziaképein áthaladva a vigasztalás és megszabadulás képeit, akkor a mese jótékony hatású, és eléri a célját: példát, és mintát mutat a gyerekeknek a probléma megoldásból. Az élet tele van ismeretlen, félelmetes dolgokkal, de ezeken bátorsággal, hűséges barátok segítségével még a legkisebb is túljuthat.
A mese olyan jelenségekről beszél a gyereknek (életről, halálról, haragról, féltékenységről, szeretetről, segítésről, talpraesettségről, bátorságról), amelyekről máshogy, elvont fogalmak szintjén nem tudnánk beszélni vele. A mesékkel sajátos formában megnyugtatjuk a gyerekeket, amikor a mese szimbólumai révén eszközt adunk a kezükbe a félelem, és szorongás megjelenítéséhez, és feloldásához. 
A mese, mint az érzelmek fejlesztése
Mesélni kell a gyereknek, de miért?
A mese a legjobb érzelmi intelligenciafejlesztő módszer és a minőségi idő egyik legértékesebb módja. Azok a felnőttek, akiknek meséltek gyermekkorukban sokkal könnyebben küzdenek meg az élet nehézségeivel, érzelmileg stabilabbak, hiszen számtalan példát, mintát kaptak a mesékből, hogyan oldhatóak meg a problémák, és megélhették azt is, hogy érdemes hinni a Jóban, mert majd egyszer elnyeri méltó jutalmát.
A mese feszültségoldás is egyben. A tudattalan nyelvén szól, megérintheti azokat a félelmeket és negatív érzéseket, melyeket közvetlenül nem merünk megfogalmazni. Nem csak a gyermekre, a szülőre is jó hatással van a mese. Vágyteljesítő, kompenzáló, vigasztaló, gyógyító hatása közvetlenül érzékelhető.
A mese kimondhatóvá teszi a kimondhatatlant.
A mesében látott forgatókönyv bátorítást ad a gyerekeknek, hogy a problémákat a valóságban is meg lehet oldani, és még azt is megmutatja, hogyan.
Milyen a jó mese?
  • A gyerekek figyelmét az a történet köti le legjobban, amelyik szórakoztatja és felkelti a kíváncsiságát.
  • A jó mese nem csak szórakoztat, hanem jóra is tanít.
  • A jó mese szolgál, lelki tápláléka a gyermeknek.
A szülőnek ismernie kell a mesét, hogy tudja, gyermeke lelki világának megfelelő-e.
Ha ő nem tud belehelyezkedni lelkileg a történetbe, átadni sem fogja tudni hitelesen, így érdemesebb másik mesét választania. Persze nem az a cél, hogy a szülő a saját problémáihoz válasszon mesét, sokkal inkább az, hogy a gyermek világába illő történetet keressen.
A gyermek életét csak akkor gazdagítja egy mese, ha mozgásba hozza képzeletét, fantáziáját, fejleszti intellektusát, ha eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, elismeri nehézségeit, ugyanakkor megoldásokat is javasol problémáira.
Mások a mai gyerekek mese igényei, mint a 20-30 évvel ezelőtti gyerekeknek?
A mesehallgatás belsőleg mozgatja meg a gyermeket. A mai gyerekek keveset mozognak, igénylik azonban a mozgalmasságot, amit a mese belső mozgáslehetőségként ad meg számukra. A fantáziát beindítva fejleszti a kreativitást.
Ha a könyv, amelyből mesélünk nincs tele illusztrációkkal, a fantáziát belső mozgásra készteti, így jobban fejleszti az érzelmek megélésének képességét, a megítélő-képességet, a bátorságot és az odaadást, mint ha kész sablont kap a gyermek, amelyhez belső képeit le kell nyesegetnie, hogy illeszkedjen a kész mintába.
A jó mesék nem tudnak elavulni, a megjelenő szereplők archetípusok, ősképek, melyek segítenek megérteni a mindenkori világot.
Azért jobb mesét hallgatni a szülőtől, mert így a mese tempója alakítható a gyermek tempójához. Ha valami nem világos, visszakérdezhet, kérheti, hogy a szülő ismételjen meg egy részt. A szülő társa a kalandokban, a félelemben és a feloldozó örömben és boldogságban is. Az anya gyermek kapcsolat egyik legjobb fejlesztője a meseolvasás. Az esti lefekvés, elbúcsúzás nehéz perceit könnyítheti meg, ha az esti rituálé jó közérzetben zajlik.

(Forrás: szulokhazamagazin.hu)

2016. május 23., hétfő

Alvajárás gyermekkorban

Kábán és zavarosan botlasz gyermekedbe órákkal azután, miután lefektetted? Ne aggódj, nem vagy egyedül.
Talán megnyugtató lehet hallani, de a gyermekkori alvajárás egyáltalán nem ritka jelenség, legtöbbször ráadásul ezek csak alaklomszerűek és a gyerekek többsége később ki is növi. Az alvajárás (vagy tudományos nevén szomnambulizmus, noktambulizmus) a paraszomniák, vagyis alvás közben előforduló neurológiai problémák csoportjába tartozik.
Az alvajárás, vagy hétköznapi nevén holdkórosság az alvás bármelyik fázisában előfordulhat és egyszerű tevékenységek (felülés, tapsolás, beszéd, visszafekvés) épp úgy jellemzőek lehetnek rá, mint az összetett cselekvések (felkelés, ajtónyitás, máshová vécézés). Az alvajáró gyermek viselkedhet ártalmatlanul, de akár szélsőségesen erőszakossá, vagy illetlenné is válhat. Az alvajárás állapota harminc másodperctől harminc percig is tarthat és ébredés után nem emlékeznek rá, akik átesnek rajta.
Az alvajárás a gyermekek körében jóval elterjedtebb, mint a felnőtteknél, hisz legkésőbb kamasz korukra a legtöbben egyszerűen kinövik. A köztudott holdkórosság mellett a gyermekek akár alvási apnoé (ami egy potenciálisan súlyos alvászavar, mely során a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul), ágybavizelés, vagy éjszakai rettegés jeleit is adhatják.
És hogy káros-e az alvajárás? Önmagában természetesen nem, de annak a veszélye igenis valós, hogy az alvajáró gyermek valamilyen veszélyes dolgot csinál, például kinyitja az ajtót és elkóborol. Az alvajárás nem jelenti azt, hogy akár érzelmileg, akár fizikálisan valami súlyos baj lenne a gyermekkel, szakembert is csupán akkor érdemes felkeresni, ha az alvajárás nagyon gyakran jelentkezik, vagy, ha más tünetek is jelen vannak.

Mit tehetünk, ha gyermekünk alvajáró?

  • Próbáljuk meg nem felébreszteni, mert az nagyon megijesztheti, inkább óvatosan kísérjük vissza ágyába.
  • Zárjuk be az ablakokat, ajtókat és ne csak a gyerek hálószobájában. Idősebb gyermekeknél érdemes a kulcsokat is olyan helyre tenni, ahol nem keresné, nehogy véletlenül lehetősége támadjon autót, vagy motort vezetni.
  • Az esések elkerülés érdekében, célszerű nem emeletes ágyban aludni az alvajárónak.
  • Távolítsuk el hegyes, sérülést okozható tárgyakat az ágy környezetéből.
  • Tartsuk a veszélyes anyagokat mindig jól elzárva.
  • Elalvás előtt nyugtassuk meg gyermekünket, akár lágy muzsikával.
  • Hozzunk létre és ragaszkodjuk rendszeres napi és éjszakai rutinokhoz, beleértve a lefekvés és az ébredés idejét is.
  • Fektessük le korábban a gyermeket, ez jó hatással lehet az aluszékonyságára.
  • Ne engedjük, hogy lefekvés előtt sokat igyanak és győződjünk meg róla, hogy voltak-e vécén, mielőtt ágyba bújnak.
  • Mellőzzük a koffeint lefekvés előtt.                                                                                                              (Forrás: babaszoba.hu)