Lelki okok az éjszakai bepisilés hátterében

Sajnos sok kisgyermek és szülő szenved az éjszakai bepisilés miatt. Ez a probléma elhúzódhat a tizenéves korig is, ha nem oldják meg az okokat. Mit mond erről a szakember? Íme a videó:
http://www.femina.hu/gyerek/videogaleria/2_lelki_ok_az_ejszakai_bepisiles_hattereben

Tigris és Micimackó -- Zsugorodó Zsebibaba

Anya, mesélj el engem! Kislélek meséje

A gyerekek végtelenül szeretik hallani a magukról szóló történeteket. Bárki is a mesehős, a kicsik jól tudják, hogy az egyes szám harmadik személy mögött ők húzódnak meg, és boldogan élik át a velük megtörténteket.
A mese hallgatása közben működik a fantáziájuk, látják és elképzelik, amit hallanak. Másfél-két évesen már érdemes rövid kis történeteket mondani nekik a mindennapjainkról, öt-hat évesen pedig jöhetnek a „varázsmesék”. Ennyi idősen már hosszabb történeteket is végig tudnak hallgatni és szívesen időznek a fantáziabirodalomban. A mese nyelvén hallva, elfogadhatóvá és feldolgozhatóvá válhat az is, ha valamilyen nehézség történt a gyermek életében.
Arra biztatnék minden szülőt, hogy ilyen írjon bátran saját mesét a gyermekének, és ne gondolkozzon közben azon, hogy mennyi tehetsége van az íráshoz. Gyermeke számára biztosan az lesz a világ legizgalmasabb története. Később ki lehet nyomtatni, esetleg bekötni és házilag rajzokat készíteni hozzá.
Az alábbi történettel egy örökbefogadó szülőpár várta a hozzájuk érkező kisbabát.

Kislélek meséje

Egy nap Másikországban Kislélek mélyen a gondolataiba merülve ült kedvenc felhőjén. Hajnalszín ruhácskáját viselte, tele volt a pocakja a reggelire evett szederízű harmattal, és elégedetten szemlélte, ahogy a felkelő Nap beragyogja körülötte a tájat.
Kislélek mindent jól ismert Másikországban, mert már régóta lakott itt. „Talán túl rég óta” – gondolta ezen a reggelen, és valami furcsát érzett a gyomrában. Valami feszültség készülődött odabenn, valami elvágyódás, valami új iránti izgatottság. Csupa olyan érzés, amivel még nem találkozott az életében azelőtt.
Kislélek okos volt és érett. Épp most fejezte be az iskolát, és tudta, hogy Bölcsöreg várja őt, hogy elmondhassa neki a Titkot. Izgatottan várta, hogy küldjenek érte.
A hívás délután érkezett, és Kislélek apró lábait szedve futott a palota felé. A nagyterembe lépve nem tudta eldönteni, hogy kíváncsisága, vagy a Titok miatti félelme-e a nagyobb. Bölcsöreg jóságos tekintetét meglátva azonban csak a kíváncsiság maradt. Bölcsöreg tapinthatóan érezte Kislélekben a nagy készülődést, ezért kézen fogta őt, és a fehér teraszon át egyenesen a Felhőkert végében lévő Szivárványhoz vitte.
A Szivárvány csendes, dinamikus mozgásban volt, mint valami folyó. Felhőkert felöli partja vörös volt, beljebb narancs, azután sárga, még beljebb zöld, majd türkizkék, a túloldalon már teljesen kék, végül lila. És ahogy Kislélek jobban megnézte, aranyszínben csillogó szálakat látott a tetején, melyek elérhető közelségben, kecses virágszárként hajladoztak. Azt, hogy honnan erednek, nem tudta tisztán kivenni, de mintha a Szivárvány aljánál is mélyebbről fakadtak volna. Valahonnan lentről…
És ekkor Bölcsöreg mesélni kezdett… Mesélni arról, hogy mi van a Szivárvány alatt. Mesélt Másikországról, ahol emberek laknak; férfiak és asszonyok. Köztük olyanok, akik szeretik egymást, összekötik az életüket és gyermekre várnak. Vágyják és várják, hogy édesanyák és édesapák lehessenek.
És a Titok itt kezdődik…
Másikország lakói – mint amilyen Kislélek is – amikor készen állnak rá, kiválasztják mamát és papát, kis kezükkel megfogják a szívükhöz tartozó Aranyfény Fonalat, és utazásra indulnak hozzájuk a Szivárványon át.
Kislélek szikrázott az izgatottságtól, és alig bírt ülve maradni, annyira feszítette őt az a sok, sok kérdés, amire azonnal válaszokat akart. Megtudta, hogy az embergyerekként való megszületéshez cseppet sem könnyű változásokon kell majd átesnie. Először icike picikére zsugorodik, és valami fura, éber álomba merülve beköltözik mama hasába, ahol megnő és kivárja a születését. Bölcsöreg aztán arról beszélt, hogy milyen embergyereknek lenni, és Kislélek azonnal vágyni kezdte, hogy hús-vér kezecskéi és lábacskái legyenek, hogy futhasson, szaladhasson, és a fűben hempergőzhessen, hogy vízben úszhasson és homokvárat építhessen!
- De hogyan fogom megtalálni innen fentről a mamámat és a papámat? – kérdezte Kislélek.
- Egészen egyszerűen – válaszolta Bölcsöreg és közelebb lépett vele a Szivárvány folyóhoz. – Guggolj le, hunyd be a szemed, és ha majd kinyitod, a hullámok között csak azt az Aranyfény Fonalat fogod látni, ami az ő szívükhöz vezet.
Kislélek becsukta a szemét. Lélegzete olyan volt, mint a gyors pillangószárny rebbenés. Mikor szemeit újra kinyitotta, ott, ahol az előbb még sok, sok Aranyfény Fonalat látott, most csak egy maradt. A többi mélyebbre húzódott vissza a Szivárvány hét színű hullámai közé, de az, amelyik Kislélek mamájának és papájának szívéből ért fel idáig, az ott maradt.
- Látod őket? – kérdezte Bölcsöreg és Kislélek meglepetésére a Szivárvány színei egy pillanatra áttetszővé váltak és teljesen tisztán látta Másikországot!
- Igen, látom! – kiáltotta Kislélek, hatalmasra kerekítve szemeit. Lassan hasra feküdt, a kezére támasztotta kis fejét, és csak nézte, nézte a mamáját és a papáját és azt a sok ismeretlen és izgalmas dolgot, ami körülvette őket… Tetszettek neki a szülei, és ízlett neki a nevük zamata is; Fényes volt a mamája neve, és Ezüstfürt a papájáé. Ők is egy folyó partján ültek épp, és mókás kedvükben voltak. Fényes gyorsan és sokat beszélt, közben izgett, mozgott. Ezüstfürt derűsen hallgatta, időnként pedig hosszan felkacagott. Olyan kacagása volt, hogy a Szivárványfolyóban szelíden hajladozó Aranyfény Fonal is felszikrázott tőle!
Azután a kép megváltozott, és Kislélek tudta, hogy amit most lát, az a múlt.
Látta Fényest és Ezüsfürtöt kisgyerekként, és nagy ámulatára már akkor is ismerték egymást. Egyszerre hajoltak az olvasókönyv fölé… Egyszerre tanultak írni… Sorban álltak az első iskolai fényképeszkedéshez… Vagy Ezüstfürt Fényes táskáját vitte a tóparton sétálva…
A kép ismét változott és Kislélek látta azt a nyári napot, amikor 7 évesen Fényes és Ezüsfürt gyermekként utoljára találkoztak. Hosszú utat tettek meg külön, és nagyon sok év telt el, mire újra megtalálták egymást.
Kislélek ugyanilyen tisztán maga elé tudta képzelni azt is, amikor majd a mamája és papája mesélnek neki ezekről az évekről és a kalandjaikról. Elragadtatva nézte, hogyan élnek, mióta felnőttként újra találkoztak. Döntött… Óvatosan a tenyerébe fogta az Aranyfény Fonalat, és rázárta apró ujjait.
Bölcsöreg nagyot sóhajtott, mert ő már tudta, hogy Kislélek utazása a nehéznél is nehezebb lesz. Elmondta hát, hogy Fényes hasa sajnos beteg, így ő nem lehet az a mama, akibe Kislélek beköltözik, és ahol embergyerekecskévé nő. Egy vakmerőbb és ritkábban járt utat kell választania, ha hozzájuk akar megérkezni. Találnia kell egy Életetadót, akiben megfogan, aki megszüli, majd elengedi őt, hogy a választott szüleivel élhessen.
Kislélek eltökélt volt. Még erősebben megszorította a hármuk szívét mostantól összekötő Aranyfény Fonalat, és belelépett a Szivárványba. Tarkóján még érezte egy ideig Bölcsöreg lágy simítását – azután semmit. Sokáig semmit.
Sötét… Felkészült erre a sötétre, és próbált nem félni. Az Aranyfény Fonal is adott egy pici derengést neki.
Alig volt nagyobb, mint egy harmatcsepp, amikor emberszívecskéje megrebbent, majd egyre határozottabb ritmusban dobogni kezdett. Parányi teste négy pontján bimbók nőttek, de a kinti világ még semmit sem sejtett ebből.
Amikor akkorka volt, mint egy rizsszem, már formálódtak arcocskája részletei… Cseresznye nagyságú volt, mikor észrevette, hogy hajlítani tudja a bimbókból lett karocskáit. Pici szíve pedig egyre gyorsabban dobogott. Megmoccant. Ez fura volt, mert felébresztette őt a szendergésből… Mikor Kislélek akkora lett, mint egy őszibarack, egyre élénkebben mozgott. Lassan arra is rájött, hogy be tudja kapni a hüvelykujját, ha akarja. Kedvelte ezt a cumizás dolgot… Már csuklani is tudott, de azt sokkal kevésbé tartotta szórakoztatónak.
Egyre gyakrabban volt ébren. És mivel még rengeteg helye volt, pörgött, forgott és bukfencezett! Aztán elkezdte hallani a külvilág zajait… Ha ez túl erős volt, már el tudta takarni kezecskéivel a füleit, sőt, tiltakozásképp néha ugrott is egyet.
A sok fészkelődés következtében Kislélek egyszer csak fejjel lefelé találta magát. Meghökkent, de tetszett neki. Mivel még mindig alig nyomott többet fél kilónál, vissza tudta tornázni magát. És ügyesedett! Kicsi ujjait már ökölbe tudja hajlítani.
Kislélek eddig zárt babaszemei nyiladozni kezdtek. El tudta különíteni a világosságot és a sötétséget. Kicsi teste egyre dundibb lett, bőre pedig lassan rózsaszínűvé változott. Ha aludt, már gyakran álmodott is. Másikországról és a rá váró embergyerek létről… Ha pedig ébren volt, és a szüleiről gondolkozott, leginkább az bántotta, hogy nem tudott hírt adni a mamájának és a papájának arról, hogy már útra kelt hozzájuk.
Igyekezett fényesen tartani a szívükhöz vezető fonalat, hátha megérzik azt. Bizonyos napokon be tudott lopakodni az álmaikba, hogy üzenjen nekik és hogy kevésbé legyenek szomorúak.
A neki berendezett szobában már várt rá egy Zenélő Csillag. Kislélek nagyon szerette a dallamát, amikor Fényes, vagy Ezüstfürt időnként megszólaltatta. Ez kicsit olyan volt, mintha már igazán velük lenne…
Kislélek eddigre bármit meg tud ragadni az ujjaival, még a hajacskáját is. Bár az most még csak pici pihe volt, de percről percre nőtt! Ha meglátta a kintről jövő napsütést, arcával arra felé fordult. Lassan természetessé vált a számára az is, hogy amíg itt lakik, addig már fejjel lefelé marad… Mikor már annyit nyomott, mint egy termetes görögdinnye, érezte, hogy kezdi kinőni ezt a helyet. Igyekezett sokat aludni, hogy felkészüljön a Nagy Utazás utolsó részére, amiről Bölcsöreg mesélt neki.
Eljött Kislélek megszületésének a napja. Nehéz volt és fárasztó és hangos és fájós. De amikor Fényes és Ezüstfürt végre meleg karjukban tartották őt és ráragyogtatták tekintetüket, az varázslatosabb volt, mint Másikország összes felhője, és Szivárványfolyója! Kislélek kényelmesen elfészkelődött, hatalmasat ásított és boldogan hallgatta, ahogy szülei kimondják az új nevét.

(Forrás: net)

Akivel baj van, maga is bajban van (Nevelési tanácsok rosszalkodó gyermekekhez)

 

Az egyik legnépszerűbb mondat, amit a szülőktől hallunk, az, hogy: 

„Nem értem, miért csinálja ezt!?”.

Van nyolc általános ok, amiért a gyerekek illetlenül viselkedhetnek.

Nagyon hasznos lehet, ha a szülők ismerik ezeket,

hiszen ha pontosan meg tudják határozni a probléma forrását,

sokkal sikeresebben szüntethetik meg azt.

 Nem csak nyolc okot sorolunk fel, amiért a gyermekek rosszul viselkednek,

hanem az adott probléma megoldását is ismertetjük.

1. Meg akarják tudni, hogy a gondviselő vajon ragaszkodik-e a korábban felállított szabályokhoz
A gyerekek legfontosabb feladata, hogy kiderítsék, hogyan működik a világ. Ahogyan az egy-egy életkorhoz tartozó sajátos viselkedésformákat elsajátítják, mindig letesztelik a szüleiket is. Szó szerint látni akarják, hogy hol vannak a határok, vagy, hogy egyáltalán léteznek-e. Habár a tesztelés zavarja a szülőket, mégis tudniuk kellene, hogy ez a normális és csak így tudnak valódi változást hozni gyermekük életébe.
Ha tehát felállítjuk gyermekünknek a szabályokat, kijelöljük határait, akkor ahhoz mindig tartsuk magunkat. Ezáltal gyermekeink pozitív megerősítést kapnak és önbecsülésük is nőni fog.

2. Különböző elvárásokkal találkoznak otthon és az iskolában
A következetesség nagyon fontos ahhoz, hogy a gyermek biztonságban érezze magát és könnyen megértse, miként működik a világ. Ha különböző minőségű üzeneteket kapnak otthon és az iskolában, bizonytalanakká válnak, így sokkal többet fogják tesztelni szüleiket, mint normál esetben, ami belső feszültséghez vezethet.
A legjobb dolog, amit egy szülő tehet, hogy kidolgoz egy fegyelmezési rendszert, majd bemegy az iskolába és beszél a tanárokkal. Ebben a beszélgetésben a szülő elmagyarázhatja módszerét és megkérdezheti a tanároktól, hogy ők miként kezelik a szituációkat. A cél, hogy ugyanazt a nyelvezetet használják otthon és az iskolában is. Következetességgel, egyértelmű üzenetekkel a gyermek képes megfelelni az elvárásoknak, így boldogabb lesz.

3. Nem értik a szabályokat vagy az elvárások magasabbak a fejlettségi szintjüknél
Sokszor a szülők túl magas elvárásokat támasztanak, melyek meghaladják a gyermek képességeit. A fegyelmezési és irányítási stratégiákat mindig a gyermek életkorának megfelelő átlagos fejlettségi szinthez kellene igazítani. Például, teljesen értelmetlen azt várni egy két éves gyermektől, hogy tegye rendbe a szobáját. 
Ebben a korban a gyerekeknek sok támogatásra és irányításra van szükségük ahhoz, hogy hasonló feladatokkal meg tudjanak birkózni.
Segíthet a szülőnek, ha utánanéz a szakirodalomban, hogy mi az, ami az adott életkorban elvárható a gyermekétől.

4. Érvényesíteni akarják akaratukat és függetlenedni szeretnének
A gyermekek kb. két éves korban kezdenek el vágyni a nagyobb függetlenségre. Az életük bizonyos területeit ők akarják irányítani, s erre képesnek is érzik magukat. Nem telik sok időbe, mire egy gyermek rájöjjön, élete mely területeit irányíthatja, a szülők legnagyobb bánatára. Az evés, alvás, fogmosás és öltözködés például mind olyan dolog, amiben hamar elkezdenek önállósulni és érvényre szeretnék juttatni akaratukat.
Hogy mi a megoldás? Ajándékozzuk meg őket a választás lehetőségével a mindennapi életben így azt érzik majd, hogy ők kontrollálhatják életüket. Emellett így fogják megtanulni a legegyszerűbben a fegyelmet. Ha látható érzelmek (düh, bosszússág, kiabálás) nélkül fegyelmezünk, nem lesz oka fellázadni a gyereknek.

5. Beteg, éhes, álmos vagy unatkozik
Amikor a gyermek valamelyik alapvető szükséglete nincs kielégítve, sokkal hajlamosabb a sírásra, rosszalkodásra, stb.
A megoldás egyszerű: legyen meg a napi rutinunk a gyermek étkeztetésében, legyen játszóideje egyedül és szüleivel, más gyerekekkel együtt is, valamint fontos, hogy minden nap ugyanabban az időpontban fektessük le.

6. Nincsenek pontos információi, tapasztalatlan
Amikor a gyerek először átszalad az úttesten, még nincsenek információi arról, hogy mit kell ilyenkor csinálni. A mi dolgunk, hogy elmagyarázzuk, hogy ekkor körültekintően szét kell nézni, először balra, aztán jobbra, s ha nem jön semmi, csak akkor mehet át. Ugyanezt a technikát kell alkalmaznunk akkor is, amikor fegyelmezünk. A gyermekek addig fogják ismételni ugyanazt a viselkedést, amíg nem kapnak pontos információkat arról, hogy mit kellene csinálniuk helyette.
Használjunk egyértelmű, rövid állításokat. Ne azt hangsúlyozzuk, hogy mit „nem kellene”, hanem azt, hogy  mit „kell” csinálni.  Jobb, ha azt mondjuk: „Óvatosan fogd meg!”, mintha azt mondanánk: „El ne ejtsd!”. Egyszóval adjunk nekik olyan tapasztalatul szolgáló információkat, melyekre emlékezni fog, ha legközelebb hasonló helyzetbe kerül.

7. Korábban az illetlenségért a felnőttek figyelemmel „jutalmazták meg” a gyereket
Valószínűleg egy szülő sem jutalmazná meg gyermekét tudatosan a rossz viselkedésért, sajnos azonban sokan tesznek így, méghozzá elég gyakran.
Véssük jól az eszünkbe, hogy a negatív figyelem ugyanolyan figyelem, s ha rossz viselkedésük láttán szüleik rájuk kiabálnak, esetleg megütik őket, azt ugyanúgy odafigyelésnek ítélik a gyerekek.
Ha a gyerek nyafog, sír vagy dührohama van és az anyuka vagy apuka meghátrál, hogy elcsendesítse a gyereket, ugyanúgy megjutalmazta.
A megoldás? Látható érzelmek nélkül mondjuk el, hogy mit várunk, majd tartsuk magunkat kijelentésünkhöz, akkor is, ha a gyerek folytatja a rossz viselkedést. A titok: kevés beszéd, nulla érzelem.

8. Utánozzák a szülők viselkedését
A gyerekek számára a legjobb tanár a saját édesanya és édesapa. Ugyanúgy ahogyan a jót, a rosszat is tőlük tanulják meg.
Jegyezzük meg, amit a gyerek otthon lát és tapasztal, az lesz számára a normális. Így ha azt látja, hogy apa és anya kiabálnak, ő is kiabálni fog. Ha rácsapnak, ő is az ütést fogja használni, hogy kifejezze dühét vagy frusztrációját. Ha azt hallja, hogy „Mi?”, ahelyett, hogy „Tessék?”, akkor ezt a kifejezést fogja használni. Miért is várunk el mást?

Habár nem könnyű, a szülőknek mégis úgy kell tekinteniük a szülőségre, 

mint személyes fejlődésük egy szakaszára. 

Egy nyitott és készséges szülőből a világ legjobb embere is válhat, 

hiszen a legjobb formáját kell adnia nap mint nap, 

hogy jó példával szolgáljon gyermekeinek.

(Forrás: praktikus.info)

A hordozókendő pozitív hatásai a gyermek életére

„Még ma is él Magyarországon az az előítélet, mely szerint „a csecsemőt nem szabad elkényeztetni”, az édesanya lehetőleg csak etetéskor vegye őt magához, egyébként pedig hagyja sírni az ágyában, ha ölbe vágyik, mert a baba csak így tanulhat rendet és fegyelmet, és csak így kerülhető el a gyermeknevelés „súlyos veszedelme”, az elkényeztetés. Idestova huszonöt éve folyamatosan hangoztatom, hogy a pszichológiai tapasztalatok mindennek az ellenkezőjét bizonyítják!
A világ, amelybe a gyermek beleszületik, tele van ismeretlen és nyugtalanító ingerekkel, és a diszharmónia, mely ennek következtében a gyermekben keletkezik, kizárólag az anya testi közelségével csökkenthető. Pszichológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermek, akit csecsemőkorában sokat tartottak ölben, illetve mindig felvették, amikor kéredzkedett, hároméves korában nem csak kevesebbet igényli, hogy a szülő karjaiban legyen, de kreatívabb, ötletesebb, kezdeményezőbb is társainál. Ennek az a magyarázata, hogy a kreativitás –az értelmi képesség mellett- egyfajta bátorság, önbizalom jelenlétét teszi szükségessé, és az ölben tartott gyerekek születésüktől azt tanulják, hogy a világ biztonságos hely, a környezet bármikor „megszólítható”, és onnan mindig megfelelő és megnyugtató válasz érkezik. A hordozókendő nagyszerű eszköz annak a célnak a biztosítására, hogy az anya és gyermeke testi kontaktusa minél tartósabban és minél kényelmesebben valósuljon meg. A baba akár fekve, akár magzati helyzetet utánzó gömbölyű pózban, akár függőlegesen helyezkedik el a kendőben, mindig kényelemben és mindig biztonságban érzi magát. Az anya jön-megy, tevékenykedik, a baba pedig –akár anyja hasán, akár a csípőjén vagy a hátán- együtt mozog vele. A gyermek érzi anyja testének melegét, szervezetében pedig működésbe lépnek a szeretet-hormonok (az opiátok), melyeknek hatására elárasztja a nyugalom és a harmónia érzése. Nem sír, nem szorong, hanem éppen ellenkezőleg: növekvő önbizalommal és növekvő kíváncsisággal fordul a világ felé, melyben élnie adatott. A hordozókendő használatát tehát melegen ajánlom minden édesanyának, aki képes felülemelkedni a gyerekeknek sok kárt okozó évszázados előítéleteken!”
(Dr. Ranschburg Jenő)

Nálatok is így van?

Retinoblastoma (ideghártya-daganat)

A retinoblastoma az ideghártya rosszindulatú daganata, 
amely a gyermekkori szemészeti daganatok között a leggyakoribb betegség: 
20000 gyermek közül egyet érint.

A retinoblastoma lehet veleszületett vagy kora gyermekkori.
30-40 százalékban kétoldali,
mindkét szemet érinti a betegség - bár a megjelenése időben eltolódhat -,
60-70 százalékban csak az egyik szem érintett.
Az öröklődés miatt feltétlenül meg kell vizsgálni a testvéreket és a szülőket.

A retinoblastoma tünetei

A retinoblastoma általában 1-2 éves kor között,
ritkábban hároméves kor körül mutatkoznak az első tünetek.

• Fontos tudni

  Minden kancsal gyermeknek pupilla tágításban meg kell vizsgálni a szemfenekét daganat kizárása miatt.

  A leglényegesebb tünet a pupilla területének sárgás-fehér visszfénye (leucocoria) - a szembogár nem fekete. Néha csak véletlenül tűnik fel fényképen a "piros szem" helyett a gyermeknek fehér a szembogara.
• A másik jellegzetes tünet a gyermekek negyedében előforduló kancsalítás.
• Homályos látás miatt szemdörzsölés.
• A szem elülső részét érintve a daganatos sejtek gyulladás képét utánozhatják, 
• a szemnyomás megemelkedhet.
• A szemgödör felé történő intenzív növekedés miatt a szemgolyó előrébb nyomódik (proptosis).

Mi okozhat hasonló tüneteket?

Más betegségben is előfordulhat, hogy a pupilla visszfénye nem fekete hanem sárgás-fehér,
így csak szakember tudja megállapítani, hogy tényleg a retinoblastoma,
esetleg más probléma okozza-e a panaszokat.

• Lencse - gyermekori szürkehályog.
• Üvegtest - fejlődési rendellenessége, jelentős vérzés.
• Ideghártya - gyulladásos betegség (Coats-betegség), koraszülöttek ideghártyájának hegesedése (retinopathia prematorum), egyéb daganat, nagyfokú rövidlátás.
• Szemet érintő fertőzések miatti hegek a pupilla területében - például toxocara, toxoplasma.

A retinoblastoma típusai

Érdekesség

Többgócú daganat esetén a két szemen túl, az azonos fejlődéstani csoportba tartozó,                                 "harmadik szemben" - a koponyán belül a tobozmirigyben - is kialakulhat a daganat.

Két típus létezik: nem örökletes (60 százalék) és örökletes (40 százalék).
Nem örökletes típusban a betegség nem öröklődik át az utódokra
- a következő gyerekek megbetegedésének valószínűsége mindössze 3-8 százalék.

• Általában egyetlen góc jelentkezik kétéves kor körül.
• Az egyoldali daganatok 85 százaléka tartozik ebbe a csoportba.

Örökletes típus esetén - a szüleitől örökli a mutációt - az utódok 40 százaléka beteg.

• Kétoldali, többszörös gócok jellemzőek, korábban jelentkezik (18 hónap).
• Nagyobb az esély másodlagos daganatok kialakulására.

Vizsgálatok a diagnózis felállításakor és a követés során

Pupillatágításban végzett szemfenék-vizsgálat során egyértelműen felismerhető a daganat.
Pontos kiterjedésének megállapítására az ultrahangvizsgálat alkalmas,
segítségével a kezelés módja és a betegség gyógyulása is megítélhető.
Koponya-CT vizsgálat javasolt a szemgödri terjedés,
idegrendszeri érintettség és a tobozmirigy vizsgálatára.
Az alapos vizsgálat az életkor miatt általában altatásban történik.
(Dr. Papp Júlia, szemész szakorvos)

Egy történet a betegségről és a gyógyulásról:

http://www.rd.hu/Egy_sokra_megy

(Forrás: webbeteg)

Egy kis vidámság

Megható videó a baba érzékenységéről

 

http://osztod.hu/a-honap-videoja-10-honapos-baba-elerzekenyul-anyukaja-eneken/

A szülőd vagyok...

Az ideális szülés

Szülés 35 felett -- a terhesség nem akadály

A legtöbb egészséges nő biztos lehet abban, hogy  35, sőt  40 év felett is egészséges babának fog életet adni.
Hogyan lehet optimalizálni az egészséges baba fejlődését?

A várandósság megfelelő gondozása meghatározó. 35 éves kor fölött már nagyobb figyelmet kell fordítani a kockázati tényezők időben történő kiszűrésére. A korai és rendszeres terhes gondozás a terhesség  első nyolc hetében nagyon fontos, mindenképpen növelheti az esélyét a biztonságos terhességnek, így az egészséges baba születésének is.
Minden szülőképes korú nőnek naponta ajánlott magzatvédő vitamin, amely legalább 400 mikrogramm folsavat tartalmaz, de nem több mint 1000-MCG (1 mg) ami kiemelten fontos lehet nem csak a terhesség első három hónapjában. A folsav jelentősen növeli a védelmet különösen a „későn szülő” nők esetében, mivel nagyobb a születési rendellenességek kialakulásának kockázata.

Hogyan mérsékelhető a kockázat?
Mielőtt teherbe esne, érdemes konzultálni orvosával a terhesség előtti gyógyszerszedésről, esetleges krónikus egészségügyi problémákról, ilyen például cukorbetegség vagy a magas vérnyomás.
Látogasson el fogorvosához, mert az egészséges fogak csökkentik a koraszülés esélyét, valamint csökkenti annak a kockázatát, hogy gyermekük alacsony születési súllyal szülessen.

Mennyiség helyett tudatos táplálkozás!
Fenn kell tartani az egészséges, kiegyensúlyozott étrendet.  Az egészséges élelmiszerek biztosítják mindazt a tápanyagot, amire egy anyának szüksége van. Válasszon sok gyümölcsöt és zöldséget, teljes kiőrlésű gabonát, sovány húsokat és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket. Naponta fogyasszon legalább 4 adag tejterméket és a kalciumban gazdag élelmiszert. Ilyen például a teljes kiőrlésű kenyér, búzakorpa, bogyós gyümölcsök, brokkoli, spenót, hal, hogy fenntartsuk a fogak és a csontok egészségét, miközben a baba fejlődik.  A  jó ételek kitűnő folsavforrások! Ajánlott megbeszélni orvosával, hogy mennyit szeretne hízni. Ha túlsúlyos, mielőtt teherbe esne, orvosa javasolhatja, hogy a terhesség ideje alatt a súlygyarapodás ne legyen túl nagy, hiszen ez csökkenti annak az esélyét, hogy a baba lassan növekedjen, és ezzel együtt csökkenti a koraszülés esélyét is. Rendszeres mozgással pedig megőrizhetjük az ideális testsúlyunkat is.

Korral járó előnyök
Elfogadott tény hogy a harmincöt évesnél idősebb anyukák nevelési szempontból alkalmasabb szülőknek bizonyulnak, gyermekeik sokkal alkalmazkodóképessebbek, intelligensebbek. Általában idősebb anyák többet tudnak nyújtani gyermekeiknek, hiszen megértőbbek, sokkal türelmesebbek, mint fiatalabb korukban voltak. Egy bizonyos időn túl másképp látják magát a világot, és így annak jobb megértése segít abban, hogy erkölcsösebb elvekkel neveljék fel gyermekeiket.

(Forrás: impulser)

Családi tangó

Mit jelent 20, 30, 40 évesen szülni?

Mennyire fontos a megfelelő partner, az egzisztencia, a karrier? Miről kell lemondani, és mitől lehet félni a különböző életkorokban? Három édesanyával és pszichológussal boncolgattuk a szülési időpontok előnyeit és hátrányait.

Divat a négy gyerek?

Az orvosok véleménye szerint a női szervezet 18 és 32 éves kor között a legalkalmasabb egy egészséges gyermek kihordására. A szülés időpontját viszont legalább ennyire befolyásolja a megfelelő partner megtalálása, a karrier alakulása és az egzisztenciális körülmények is.

Betti: „21 évesen is kiegyensúlyozott egyedülálló anya voltam”

20 évesen kötöttem házasságot az akkori férjemmel – ő 29 volt –, és fel sem merült bennünk, hogy várjunk a babával. Elég felnőttnek és önállónak éreztük magunkat a feladathoz. Több munkahelyem volt a gimnázium után, emellett saját vállalkozást is vezettünk, mégsem tudtam kiteljesedni egyik munkámban sem. Nem is akartam karriert építeni, mert úgy gondoltam, hogy anyukaként teljes mértékben a gyerekre akarok koncentrálni. A babavárást egy pillanatig sem éreztem tehernek, nagyon könnyedén kezeltem a problémákat, például a terhességi cukorbetegséget is. A lányom megszületése után fél évvel a férjemnek családi okokból haza kellett utaznia a szülőfalujába, mi pedig azzal a lendülettel teljesen elveszítettük, a továbbiakban sem lelkileg, sem anyagilag nem számíthattunk rá.

Schell Judit, a Nemzeti Színház színművésze is 21 évesen lett anyuka. Egy interjúban így mesélt az NLC-nek a korai gyermeknevelésről: „Tulajdonképpen én együtt nőttem fel a fiammal. Nagyon nehéz volt az elején, mert ketten voltunk Pesten, hisz az édesapja Debrecenben maradt. Ezzel együtt soha nem éreztem, hogy emiatt bármiről is le kellett volna mondanom. Olyan kapocs alakult ki közöttünk, amit senki és semmi nem tud felülírni, azonkívül senki nem tudja elvenni tőlünk. Ránézek, és egy hatalmas férfi áll ott mellettem.”

Akkor lelkileg összetörtem, de tudtam, hogy nem hagyhatom el magam, és Laura annyira lekötött, hogy időm sem volt rágódni a történteken. Két évig a gyesből és a korábbi megtakarításokból éltünk, de mindenünk megvolt, ami kellett. Szerencsére kétéves korában már közösségbe vágyott a lányom, így a bölcsi mellett el tudtam menni dolgozni. Azt gondolom, egyedülálló anyaként is kiegyensúlyozott voltam, sosem éreztem, hogy bármiről is le kellett volna mondanom. Amikor a gyerekem aludt, tudtam azzal foglalkozni, ami engem érdekel, de sok helyre vittem is magammal. Bence fiam hat évvel később már egészen más körülmények közé érkezett: apuka, testvér és nagyszülők vették körül, én pedig a születése után saját vállalkozást indítottam. Ha újra kezdeném, ma sem csinálnék semmit másként.

Nagyon szerencsés vagyok, hogy a korkülönbségnek köszönhetően kétszer tudtam kiélvezni a bébi- és a gyermekkor minden szépségét. Az pedig külön kiváltság, hogy 36 évesen könnyen szót értek a 14 éves kamaszlányommal, s mivel már a kisfiam is iskolás, nyugodtan koncentrálhatok a karrieremre.

Mit mond a pszichológus? Biológiailag 20–30 között a legideálisabb teherbe esni. Ebben az életkorban legalacsonyabb az egészségügyi problémák veszélye. Lélektanilag viszont nem feltétlenül ajánlott ifjúkorban – ez a húszas évek első felét jelenti –, kiforratlanul, éppen csak kinőve a kései kamaszkorból, félig gyermeki lélekkel anyává válni. Ilyenkor még kevés párkapcsolati tapasztalattal rendelkeznek az emberek. Ebben az életciklusban épp csak elindul a fiatal nő szakmaisága, hivatása felépítése útján, melynek a korai terhesség gyakran gátat szab. Szerencsés esetben, ha a partnertől, nagycsaládtól támogatást kap, a gyermek megszületése után az anyaszerep mellett képessé válik szakmai énje felépítésére. Előny lehet, hogy a kisebb korkülönbség miatt az ilyen anya-gyerek kapcsolatok inkább „barátiak”, mint tekintélyelvűek. A gyermek kirepülésekor a szülők még fiatalok, gyakori, hogy belevetik magukat az életbe, új karriert építenek, vagy érett fejjel további gyermeket vállalnak. Hátrány, hogy a fiatal anya gyakran elvágyódik szerepéből, úgy érzi, kimarad valamiből.

Renáta: „Nem tudtam elképzelni, hogy a rohanó életünkbe hogyan férne bele egy kisbaba”

Renáta és Marci

34 évesen szültem a kisfiamat, aki három évig tartó sikertelen próbálkozás után fogant meg. Bár a férjem és a nagyszülők is nagyon várták a babát, jómagam a három év alatt egyszer sem éreztem, hogy görcsösen akarnék gyereket, sőt nem is igen tudtam elképzelni, hogy a rohanó életünkbe hogyan is férne bele egy kisbaba. Folyamatosan úgy voltam vele, hogy ez még nem a legalkalmasabb pillanat, hisz tele voltunk világmegváltó tervekkel, s alig jöttünk ki valamelyik kihagyhatatlan projektünkből, már vágtunk is bele a következőbe.

Amikor kiderült, hogy babát várok, valójában akkor tudatosult bennem először, mennyire is szeretném én ezt a kis csöppséget. A várandósságot már a világ legjobb dolgaként éltem meg, szerencsémre elkerültek az ezzel járó esetleges kellemetlenségek, egy percig nem voltam rosszul, ugyanúgy dolgoztam, sportoltam, lakást bővítettünk. Ez Marci megszületésével sem változott, hiszen egy jó egyéves kisgyerekkel is rengeteget lehet programozni, sétálni, társasági életet élni, közben építkezünk is, így sokszor a játszótérre is alig jutunk el. A babavárás előtt folytatott vállalkozásomat átmenetileg szüneteltetem, ám ezt egy cseppet sem bánom, az első éveket teljes egészében Marcinak szeretném szentelni. Nem is tervezem, hogy a kisfiam óvodáskora előtt újra dolgozni kezdek. Hálás lehetek a férjemnek, aki biztosítja a pénzügyi hátteret mindehhez.

Szerencsések vagyunk, hogy ezen a téren konzervatívak tudunk maradni: nálunk a nő feladata a gyereknevelés és a háztartás vezetése annak minden nyűgével, a férfié az anyagiak előteremtése. Az életem tehát kerek, az egyedüli dolog, amiről  le kell mondanom, az a sport, mert a szülés után kialakult egészségügyi problémák (ízületi gyulladás, pajzsmirigy-túlműködés) miatt egyelőre nem sok esélyem van komolyabb fizikai erőkifejtésre. Látva azt a csodát, ahogy cseperedik a kisfiam, számtalanszor felmerült bennem, hogy miért vártam ilyen sokáig, de közben tudom, hogy én magam 34 évesen értem meg az anyaságra. Evvel együtt azzal is tisztában vagyok, hogy ha Marcinak még két kistestvért szeretnénk – és szeretnénk –, akkor már vészesen ketyeg az időm...

Mit mond a pszichológus? Nagyjából a 26 és 36 év között szülő nők érzik magukat leginkább a „helyükön” az anyaszerepben. Ők ritkábban érzik úgy, hogy a gyermek túl korán vagy túl későn érkezett az életükbe. Életciklus szerint is ez az időszak a legideálisabb a gyermekek megszületésére. Általános esetben kiforrott, érett személyiséggel, stabilizálódott párkapcsolatban, épülő karrier idején érkezik a gyermek. A férfi is megérik az apaszerepre, s egzisztenciálisan is stabilabb a család. Mivel a szülők személyisége érettebb, differenciáltabb, rátermettebben küzdenek meg a gyermeknevelés örömteli és megterhelő kihívásaival. A korkülönbség „ideális”, a szülők jobban bírják a megterhelést.

Ildikó: „Nem félek semmitől, mert érzem, hogy bennem van még egy gyerek”  

Ildikó és lányai

„22 éves voltam az első lányom születésekor, 31 a másodiknál, és most, 42 évesen nagyon szeretnék harmadszor is anyuka lenni. Persze végiggondolva a terhességeimet és a szüléseimet, épeszű ember valószínűleg azt mondaná, hogy ezt most csinálja valaki más helyettem. Viszont pont azért, mert a leglehetetlenebb helyzetek is mindig megoldódtak, hiszek benne, hogy ez ezután is így lesz. A nagylányom a tervezettnél egy évvel korábban kopogtatott, érkezését pedig a harmadéves vizsgaidőszak kellős közepére időzítette. Én ösztöndíjat kaptam, a férjemnek pályakezdő közalkalmazotti fizetése volt, ráadásul anyukám 56 négyzetméteres lakásában laktunk négyen. Az egzisztenciális nehézségek ellenére mégis minden olyan szépen alakult.

Szerettünk volna még gyereke(ke)t, de a sok munka miatt valahogy elszöktek az évek. A kisebbik lányomat végül a nővére rendelte a kilencedik születésnapjára, mi pedig nagyon örültünk a kívánságának. A várandósságom itt sem ment gond nélkül: 3 hónapos magzattal a hasamban veszítettem el anyukámat, és utána sorban az összes közeli hozzátartozómat. Ráadásul 7 hónapos terhes voltam, amikor kiderült, hogy a páromnak van valakije. A kapcsolatunkat helyrehoztuk, a férjem társam volt mindenben, és nagyon jó apja a gyerekeinknek. Ha a kilencéves intervallumot betartottuk volna, Eszter 18. szülinapjára meg kellett volna érkezzen az újabb kistesó, de a házasságunk 19 év után felbomlott.

Jakupcsek Gabriella televíziós műsorvezető 22, 25 és 45 évesen adott életet három gyermekének. Egy korábbi interjúban így mesélt a Nők Lapjának a késői gyermekvállalásról: „Kellő elszántság, bátorság, függetlenség kell ahhoz, hogy szembeszállva előítéletekkel, szakmai, egzisztenciális bizonytalansággal, rossz beidegződéssel, vállaljuk ebben a korban is az anyaságot! Ezek már nem azok a mesék, nem azok a játékok, nem azok a kifejezések, nem azok a kérdések! És ezeket nekem most mind újból meg kell tanuljam, és kell csináljam, mert úgy érzem, hogy a lányomnak jár egy ugyanolyan fáradhatatlan, nyitott, fiatal anyuka, mint a társainak… Tudom, hogy – legnagyobb fájdalmamra – nem valószínű, hogy megélem a felnőttkorát, de ha megadatna, akkor az az élet külön nagy adománya lenne. A huszonéves fiaimat úgy készítem, hogy adott pillanatban majd esetleg át tudjanak vállalni szülői feladatokat is.”

Sajnálom, hogy így alakult, de egyetlen percet sem bánok vagy csinálnék másként. Imádom a gyerekeimet, hiszek a sorsban, és hogy minden úgy van, ahogy lennie kell. A válásom óta szerencsére újra párra leltem, ő a szeretőm és a legjobb barátom egyben, múlt nyáron pedig megkérte a lányaimtól a kezem. Azóta dolgozunk a közös babán, egyelőre kevés sikerrel. A körülmények persze most sem tökéletesek. A válás utáni költözéssel gyakorlatilag 20 évre eladósodtam, a párom pedig egy baleset következtében elveszítette a munkáját. Tisztában vagyunk vele, hogy a vidéken élő anyukája sokkal kevesebbet tud majd segíteni, a gyerekeket pedig nem akarjuk terhelni majd. Mindezek ellenére mégis azt érzem, hogy nem félek semmitől. Sokat dolgozom és nem bánom, ha ez ezután is így lesz. Sosem károsítottam a testem alkohollal, cigarettával vagy droggal, képes leszek kihordani még egy gyereket.  Azt mondják, a kisgyerek megfiatalít, én pedig bízom benne, hogy a kicsivel is olyan közvetlen lesz a viszonyom, mint Eszterrel és Dorcival. Nem tudom, hogy a közös babánk mikor érkezik majd, de abban biztos vagyok, hogy jön, mert érzem, hogy bennem van még egy gyerek.  

Geist Klárapszichológus Mit mond a pszichológus?  Negyven felé és azon túl valódi ajándék a gyermek. Kétségtelen, hogy a kisgyermek megfiatalít, mégis gyakori szerepzavar forrása is. Lehet, hogy a barátnők ilyenkor már nagymamák. Vagy a többgyermekes anya nagymamává s kismamává egy időben válik. Sokan az életközépi krízis megoldásaként vállalnak még egy kései gyermeket. Így elodázható a gyermekek kirepülése, mindig marad otthon egy „kicsi”. Mivel a fiatalság manapság mindenek felett való érték, s „középkorú nőnek” lenni sokak számára nem vonzó, a társadalom által nem elismert, az új házasság vagy gyermekvállalás tűnhet megoldásnak. Egyre gyakoribb jelenség, hogy egyedülálló nők, még az „utolsó körben”, akár kapcsolaton kívül is elszánják magukat az anyaságra. Sok pár negyvenes éveik táján találkozik, s ilyenkor az új párkapcsolatban ismét feléled a közös gyermek iránti vágy. Az első gyermeket e tájban szülő anyukák, bár érettek, stabilak, mégis az elmúlt évek aggódásai – vajon még összejön-e? –, illetve a kései terhesség kapcsán felmerülő kérdések (Down-kór veszélye, koraszülés fenyegetettsége, terhességi szövődmények) inkább rávetülnek a gyermekre. Az anya teljes mértékben átadja magát ennek a rég vágyott szerepnek, s boldog, hogy az elkövetkezendő 15–20 évben „csak” anyuka lehet. Legtöbbször a párkapcsolat is stabil ilyenkorra.

Így rázódj vissza babázás után a munkába

Mint minden változás, ez is feszültséggel jár. Tippek, hogy könnyebb legyen.

A szülési szabadságról visszatérő anyáknak közel négy hónapba telik, mire visszarázódnak a munkába – állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány.

Az újra munkába álló anyukák nagyon hasonló problémákkal küzdenek az első hetekben-hónapokban. A leggyakoribb félelem, hogy a gyermektelen kollégáikat untatni fogják azzal, hogy folyton a gyerekükről beszélnek. Mások viszont azon aggódnak, hogy véletlenül a baba által összekent ruhában mennek be az irodába. Az anyák 17 százaléka viszont leginkább attól tart, hogy hiányozni fog neki a gyermeke.

A kutatásból kiderült továbbá, hogy az anyák 40 százaléka anyagi okokból tér vissza a munkába. Háromnegyedük pedig elismerte, hogy egyáltalán nem szívesen menne vissza dolgozni, ha ez azt jelentené, hogy a párja maradna otthon helyette.

Dr. Linda Papadopoulos pszichológus tippjei a munkába visszatérő anyáknak:

• 1. Ne érezz bűntudatot, gondolj arra, hogy ezzel hozzájárulsz a gyerek felneveléséhez és egyben jó példát is mutatsz neki.
• 2. Természetes, hogy a változás idegességgel jár. Gondolj azokra a dolgokra, amiket szerettél a munkádban, mielőtt szülési szabadságra mentél, és koncentrálj azokra a tapasztalatokra, amiket szülőként szereztél és a munkádban is hasznosítani tudsz majd.
• 3. A munka és a családi élet összehangolása mindenki számára kihívás. Beszéld meg a partnereddel, a családtagjaiddal és a barátaiddal a lehetséges opciókat, és készítsetek terveket arra az esetre, ha valami váratlan dolog történik otthon vagy a munkahelyeden.
• 4. Légy őszinte magaddal, a munkáltatóddal és a kollégáiddal! Ne félj kérdezni és feltárni előttük az aggodalmaidat, hogy támogatni tudjanak azok legyőzésében.
• 5. Erősítsd az önbizalmad új sminkkel, új hajszínnel, esetleg új ruhákkal, így sokkal magabiztosabb leszel az első napon.

(Forrás: nlcafe)

Gyermekszületéshez kapcsolódó intézendők - GYED, GYES és társai

Gyermekszületéshez kapcsolódó intézendők(okmányok, juttatások és kedvezmények)

Amikor végre világra jön várva várt gyermekünk, – akár első, akár többedik gyermekként érkezik, – születése után bizony sokféle adminisztrációt és még több utánajárást igényel. Még jó, hogy a Munka Törvénykönyve már biztosítja a következő lehetőséget: “Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.” (Érdemes a munkaidő-kedvezmény biztosításától esetleg vonakodó munkáltatóban tudatosítani, hogy ez a kedvezmény a munkáltatónak ingyen van, mert amit közterhekkel együtt kifizet rá, azt visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól. Ha a munkáltatónál nem működik családtámogatási kifizetőhely, akkor évente kétszer egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérhető a visszatérítés.)

 

A baba első saját okmánya a Születési anyakönyvi kivonat, melyet a születési hely (kórház) szerinti illetékes Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatala állít ki. Egyes helyeken nem igényel külön utánajárást, mert a babával együtt ezt is hazavihetik a kórházból, máshol valamelyik szülőnek személyesen kell elmenni érte a hivatalba.

 

A társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez a babának is szüksége van TAJ-kártyára, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes Regionális Kirendeltsége bocsát ki. A kórházak az Okmányirodákon keresztül hivatalból elindítják az igénylését, amelynek átfutási ideje kb 5-10 munkanap. A TAJ-kártya átvételéig nem lehet elkezdeni a születés után igényelhető ellátások igénylését, mivel mindegyik igénylésénél kérik ezt az okmányt. Esetleges személyes ügyintézéshez a regionális egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálatainak  címe, telefonszáma és nyitvatartási ideje elérhetőségei.

 

Ha megvan a TAJ-kártya, el lehet indítani a különféle ellátások igénylését. Az ellátások között vannak alanyi jogon járó ellátások, és biztosítási jogviszony alapján igényelhető ellátások. Az egyes ellátások részletesebb ismertetéséhez kérjük kattints az ellátás nevére.

 

 

Biztosítási jogviszony keretében igényelhető TB ellátások

(munkaviszonyban lévők, vállalkozók, megbízási jogviszonyosok, munkanélküli járadékot, keresetpótló juttatást vagy álláskeresést ösztönző juttatást kapók, egyéni megállapodást kötők)

• terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
• gyermekgondozási díj (GYED)

Az ellátások az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes Regionális Kirendeltségeinél igényelhetők. Az igényléshez szükséges letölthető nyomatványok elérhetőségét az egyes ellátási formák külön tájékoztató oldalain található linkeken közöljük.


Alanyi jogon járó családtámogatási ellátások

• egyszeri anyasági támogatás
• családi pótlék
• gyermekgondozási segély (GYES)
• gyermekgondozási támogatás (GYET)

Az ellátások a Magyar Államkincstár területileg illetékes Regionális Igazatóságainál igényelhetők. Az igényléshez szükséges letölthető nyomatványok elérhetőségét az egyes ellátási formák külön tájékoztató oldalain található linkeken közöljük.

 

Családi adókedvezmény

Családi kedvezményre csak a 3 és több gyerekes szülők jogosultak. A szülő akkor tudja érvényesíteni, ha az egyéb adókedvezmények levonása után marad még adóelőlege.

 

 

Babakötvény

 

Az állam minden 2005.12.31. után született magyar gyermek részére életkezdési támogatást biztosít, melyet a Magyar Államkincstárnál születés automatikusan megnyitott befektetési számlán helyez el. Az összeg  csak a gyermek 18. életévének betöltése után használható fel, de ha a szülők áthelyezik Start-számlára, egyéni befizetéseikkel (részben államilag támogatottan) gyarapíthatják.

Kismama TB szótár - nem csak kismamáknak

TB kiskönyv, TB ellátásokat terhelő levonások, táppénz, jövedelemigazolás, betegszabadság, passzív tgyás, passzív gyed, gyermekápolási táppénz, egészségbiztosítási járulék, biztosítási jogviszony, kifizetőhely, méltányosság... Fogalmak, kifejezések, amikkel a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés során találkozhatunk, de egyáltalán nem evidens, hogy mit jelentenek, hogyan kell értelmezni.

Passzív tgyás
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.

Passzív gyed
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett – ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba – egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.

Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: A GYED adóköteles jövedelem, abból az adószabály szerint adót(előleget), és nyugdíjjárulékot kell levonni.

TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor – ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem  munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás.

Jövedelemigazolás
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és – ha volt ilyen, akkor – pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Semmi köze az adóbevalláshoz szükséges igazoláshoz, ez más. A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a korábbi jövedelem után állapítják meg őket. Időről időre változnak a szabályok és a konkrét helyzet is differenciálja, hogy milyen időszak jövedelmét veszik alapul. Ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra egy darabig még szükség lehet az igénylésnél, mert ezen "visszük magunkkal" az előző helyen elért jövedelmet olyan formában, ahogyan szükség lehet rá.

2013.07.14-ig kötelezően ki kellett adni, mert az eddig hatályban lévő szabályok szerint az irányadó időszakban másik munkáltatónál elért jövedelem is képezhette az ellátás alapját. 2013.07.15-től változtak a szabályok, már csak az utolsó munkáltatónál szerzett jövedelem képezi a számítás alapját, de van egy 300 napos átmeneti időszak, amikor a tgyást és a gyedet a régi és az új szabályok szerint is megállapítják, és a jobbat kapja a kismama. Ezért aki 2014.05.10-ig szül, annak szüksége lehet a 2012-es és/vagy a 2013-as jövedelemigazolásra, ha itt volt megszűnt biztosítási jogviszonya. Akit érint, annak kifejezetten kérnie kell a munkaviszony megszűnésekor, mert főszabály szerint már nem kell kiadni. Természetesen a régi munkáltató utólag is köteles kiadni, ha kilépéskor nem tudtuk, hogy szükség lesz rá. Fontos tudni, hogy a számítógépes változatot nem fogadják el, még mindig vannak cégek, akik ezzel próbálkoznak, pedig 2001-ben lett bevezetve a nyomtatvány és hozzá a szabály, hogy csak kézzel lehet kitölteni.

Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó, 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. (A távolléti díj 1 műszakos dolgozónál az alapbérrel egyezik meg.)  A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre.
A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedésl, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki tgyásra (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/tb ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.

Gyermekápolási táppénz
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk – , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.

Táppénzes igazolás
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők – egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen – bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt tgyásra nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is- táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak időben, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.).

Terhesállományba vételről szóló igazolás
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már –28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást,  de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni.  Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.

A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás – ezt –28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a –28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.

Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson
A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.
 

Táppénz jellege:	Kód
üzemi baleset	1
foglalkozási megbetegedés	2
közúti baleset	3
egyéb baleset	4
beteg gyermek ápolása	5
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség	6
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés	7
egyéb keresőképtelenség – minden, ami nem tartozik a többi, külön nevesített közé	8
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség	9

Van még egy 10-es keresőképtelenségi kód, amit érdekes módon nem jogszabály ír le, hanem egy nyomtatvány kitöltési útmutatója. A szülés miatti kórházi ápolás kódja a 10-es, de ezt sok helyen nem tudják és mindent írnak helyette, aminek csak egy kis köze is van ehhez: 6-ost, 8-ast, 9-est. Annyira ritkán találják el a 10-est, hogy teljesen immunis mindenki a rossz kódokra és úgyis tudja, hogy hogy kezelje a kórházi igazolást, amit a kismama csatol a tgyásigényhez,.

A terhesállomány nem keresőképtelenség, ennél nem kellene se 8-ast, se 6-ost írni, saját statisztikám szerint ezt kb. az orvosok 20%-a tudja. Ezen sem akad már fenn senki.

A veszélyeztetett terhességnek 2011. augusztus 1-től van önálló kódja, ekkortól módosult a Munka Törvénykönyve betegszabadságra vonatkozó része, belekerült, hogy veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság. Egyre ritkábban, de még mindig van olyan orvos, aki 8-as kódot ír a veszélyeztetett terhes kismama táppénzes papírjára. Ha valakinek igen magas a bére, akkor ezzel kifejezetten jól jár, mert így a maximált táppénz helyett pár napig a magasabb 70%-os távolléti díjat kapja, ellenkező esetben viszont ragaszkodni kell a kód javításához, mert ha alacsony bérrel elszámolnak néhány nap 70%-os betegszabadságot, akkor akár – ha nincs mellette szabadság vagy munka -   2 évig,  havi 30%-kal ronthatja a tgyást és a gyedet.

Táppénz
Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1.fennálló biztosítási jogviszony,
2.a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3.az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

1.biztosítási jogviszony
Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak).
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott tisztségviselője, stb.), ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme 2013‐ban eléri a 29.400 Ft‐ot, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét [2013‐ban a 980 Ft‐ot], szintén jogosultak a táppénzre.
A bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére tekintettel az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.

2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék.
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. keresőképtelenség
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.

Nem jár táppénz:
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)

Kifizetőhely
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak – a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az  esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, aKormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva – hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is – mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.

Méltányosság
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket.2011. IV. negyedévében az egész országban összesen 216-an igényeltek méltányosságból táppénzt, tgyást, gyedet.

Frissítve: 2013. szeptember

(Forrás: csaladinet)