Amerikai kutatók vizsgálata szerint sokkal nagyobb hatással van a gyerekre az apa, mint azt az újságot olvasó, füvet nyíró, szemetet levivő sztereotip apakép sugallja.
A kutató szerint minden a minőségen múlik. Többféle apa-gyerek viszonyt vizsgált, ideértve a nevelő- vagy mostohaapát, a gyerekkel együtt lakó és a különélő apát is.
Az anyától különváltan élő, máshol lakó apa szerepe is jelentős, amennyiben gyakran és hosszú ideig látja a gyereket és minőségi időt tölt el vele.
Korábbi kutatások szerint a nevelőapa és a gyerek kapcsolata gyakran problémás, a mostohaapa nincs jó hatással a gyerekre. Ez nem minden esetben igaz, állítja Valerie King, sok nevelőapa képes kiváló kapcsolatot teremteni a gyerekkel, és ha ez kialakul, az igen előnyös a gyerek szempontjából.
Azt is megállapították, hogy a biológiai apával és a nevelőanyával együtt élő gyerek is képes harmonikusan élni a nevelőanyával.
Még egy ellentmondásra figyeltek fel a kutatók a korábbi vizsgálatokhoz képest, amelyek szerint a kétszülős családban felnőtt gyerekek élete jobb minőségű, mint azoké, akiket csak az egyik szülő nevel. Nyilvánvaló persze, hogy egy boldog házasságban cseperedő gyereknek a legjobb, de az állandó feszültségnél és veszekedésnél jobb, ha csak az egyik szülő neveli a gyereket.
Még egy érdekes megállapítás a kutatásból: míg a külön lakó, ám biológiai anya nagyobb hatással van a gyerekre, mint a vele egy háztartásban élő nevelőanya, az apák esetében ez fordítva igaz. (Vagyis: a külön lakó, ám biológiai apa kisebb hatással van a gyerekre, mint a vele egy háztartásban élő nevelőapa...)