Ma már több helyen olvashatjátok, hogy a hét év alatt gyermek testi-lelki tünetei a családról, de még inkább az „anyáról és az anyának szólnak”. Mit is jelent ez és hogyan lehet konstruktívan használni ezt az információt?
A gyerek és az anya lelke, érzelmei valóban nagyon szoros összetartozásban vannak. Hét éves kor alatt szinte egy az egyben tükrözik az anyában zajló folyamatokat, és tizennégy éves korig bár ez az arány csökken, de még mindig releváns. Vagyis mindazt, amit az anya megél, a gyermek, mint egy érzékeny műszer érzékeli és, mint egy színes, nagyképernyős kivetítő, megjeleníti. Némi túlzással mondhatom, hogy a gyereken, az anya filmje fut. Érdemes ránézni, milyen is ez a film!
De rajtam nem látja a gyerek, szokták mondani reménykedve az érintett anyukák, akik akarva vagy akaratlanul is elfojtják érzéseiket. Csakhogy a gyermek szeme mindent lát, mert ő nem azzal a két földi golyóbissal szemléli a világot, hanem teste minden sejtjével, lelke összes csápjával. És nem csak szemléli, de magába is szívja mindazt, amiben él.
Nincs ezen csodálkoznivaló, hiszen a mi testünkben fejlődött, a mi szívverésünk ritmusán keresztül lüktetett számára az élet és csak azért, mert a köldökzsinórt kis teste megszületésével örökre elvágták, lelkének szálai még sokáig tartanak. Mint egy rugalmas szőttes, amit ha lassan húzunk, úgy távolodnak finoman egymástól az érzelmi kötelék szálai is.
Mindent, amit az anya megél, mindazt, amiben benne van, a gyermek is érzi és éli. A kimondott szavakkal önmagunkat ámíthatjuk, de ő érzékeli a szavak mögött húzódó valóságot. Érzi és éli.
Egy anyukával beszélgettem, aki panaszkodott, hogy a fia szorong, nem barátkozik az oviban, antiszociális. Mikor a saját életéről kérdeztem elmesélte, hogy amióta otthon van a gyerekkel, az élete még nagyobb stressz, mint azelőtt, szigorú napirendet ír, csak a teljesítményekről szól a világ. Fél, hogy hibázik, ezért állandóan szorong. A barátait és a férjét is elhanyagolta, nincs rájuk ideje és kedve sem. Nagyon igyekszik, hogy tökéletes anya legyen, miközben épp a legfontosabbat veszíti el, az élete iránt érzett örömöt. Ez a film pedig a gyermek viselkedésén keresztül elevenedik meg.
A gyerekekkel legtöbbször nincsen semmi baj. A gyerek tünetei mögött, egy anya szenvedései állnak. A teljesítménykényszer, a megfelelni akarás, az elhanyagoltság, az örömtelenség, az elnyomott önmegvalósítási vágy, az érzelmi bizonytalanság… és még sorolhatnám, mert ahány nő, annyi élet, annyi történet.
Ne a gyereket nyaggassuk hát! Ne a gyereket hurcoljuk elsőként pszichológushoz, tanácsadókba, ide-oda! Ne őt akarjuk, megszerelni! Nézzünk rá a saját életünkre, vizsgáljuk meg őszintén a saját érzelmeinket! Nézzük meg, hogy amit a gyereken tapasztalunk, az hol jelenik meg a saját életünkben? Mert biztosak lehetünk benne, hogy jelen van valahol. Ha a gyerek szorong, akkor én mitől szorongok? Ha nem mer kezdeményezni, akkor én vajon, hogy állok ezzel? Ha emberkerülő, akkor nézzük meg, én mióta kerülöm az embereket és vajon miért?
Sokaknak bűntudata lesz, amikor rájönnek, hogy az ő lelki problémáik mutatkoznak meg a gyereken, ezért fontos, hogy tisztázzuk, nem okozói vagyunk a gyerek tüneteinek, hanem szerves részei. Összefüggünk egymással, és éppen ez teszi lehetővé, hogy önmagunkon keresztül rajtuk is segíthessünk. A mi változásunk gyógyír számukra. Ha egy anya tesz valamit önmagáért, azt valójában a gyermekéért is teszi. Ha egy nő jól van az életében, akkor a gyermeke is jól lesz a sajátjában. Nem tudunk úgy segíteni nekik, ha önmagunkon nem segítünk. Nem önmagunk önfeláldozása árán, hanem önmagunkon keresztül tudunk értük tenni. Önmagunk gyógyításán keresztül ők is meggyógyulnak.
Ha hiszitek, ha nem, ez így működik. Én is anya vagyok, számtalanszor megtapasztaltam. Számomra a leghitelesebb tükör a kicsi gyermekem egészsége volt. Akkor is, ha sokszor fájt belenézni. És amikor azt láttam, hogy az ő tünetei szűnnek, tudhattam, hogy már én is jobban vagyok a saját „bőrömben”.
Ha valóban tudni szeretnéd, hogy érzed magad az életedben, nézz rá a gyerekedre! Ő megmutatja
dr Hatalyák Krisztina
(Forrás: delfononboard)
(Forrás: delfononboard)
