Mit jelent 20, 30, 40 évesen szülni?

Mennyire fontos a megfelelő partner, az egzisztencia, a karrier? Miről kell lemondani, és mitől lehet félni a különböző életkorokban? Három édesanyával és pszichológussal boncolgattuk a szülési időpontok előnyeit és hátrányait.

Divat a négy gyerek?

Az orvosok véleménye szerint a női szervezet 18 és 32 éves kor között a legalkalmasabb egy egészséges gyermek kihordására. A szülés időpontját viszont legalább ennyire befolyásolja a megfelelő partner megtalálása, a karrier alakulása és az egzisztenciális körülmények is.

Betti: „21 évesen is kiegyensúlyozott egyedülálló anya voltam”

20 évesen kötöttem házasságot az akkori férjemmel – ő 29 volt –, és fel sem merült bennünk, hogy várjunk a babával. Elég felnőttnek és önállónak éreztük magunkat a feladathoz. Több munkahelyem volt a gimnázium után, emellett saját vállalkozást is vezettünk, mégsem tudtam kiteljesedni egyik munkámban sem. Nem is akartam karriert építeni, mert úgy gondoltam, hogy anyukaként teljes mértékben a gyerekre akarok koncentrálni. A babavárást egy pillanatig sem éreztem tehernek, nagyon könnyedén kezeltem a problémákat, például a terhességi cukorbetegséget is. A lányom megszületése után fél évvel a férjemnek családi okokból haza kellett utaznia a szülőfalujába, mi pedig azzal a lendülettel teljesen elveszítettük, a továbbiakban sem lelkileg, sem anyagilag nem számíthattunk rá.

Schell Judit, a Nemzeti Színház színművésze is 21 évesen lett anyuka. Egy interjúban így mesélt az NLC-nek a korai gyermeknevelésről: „Tulajdonképpen én együtt nőttem fel a fiammal. Nagyon nehéz volt az elején, mert ketten voltunk Pesten, hisz az édesapja Debrecenben maradt. Ezzel együtt soha nem éreztem, hogy emiatt bármiről is le kellett volna mondanom. Olyan kapocs alakult ki közöttünk, amit senki és semmi nem tud felülírni, azonkívül senki nem tudja elvenni tőlünk. Ránézek, és egy hatalmas férfi áll ott mellettem.”

Akkor lelkileg összetörtem, de tudtam, hogy nem hagyhatom el magam, és Laura annyira lekötött, hogy időm sem volt rágódni a történteken. Két évig a gyesből és a korábbi megtakarításokból éltünk, de mindenünk megvolt, ami kellett. Szerencsére kétéves korában már közösségbe vágyott a lányom, így a bölcsi mellett el tudtam menni dolgozni. Azt gondolom, egyedülálló anyaként is kiegyensúlyozott voltam, sosem éreztem, hogy bármiről is le kellett volna mondanom. Amikor a gyerekem aludt, tudtam azzal foglalkozni, ami engem érdekel, de sok helyre vittem is magammal. Bence fiam hat évvel később már egészen más körülmények közé érkezett: apuka, testvér és nagyszülők vették körül, én pedig a születése után saját vállalkozást indítottam. Ha újra kezdeném, ma sem csinálnék semmit másként.

Nagyon szerencsés vagyok, hogy a korkülönbségnek köszönhetően kétszer tudtam kiélvezni a bébi- és a gyermekkor minden szépségét. Az pedig külön kiváltság, hogy 36 évesen könnyen szót értek a 14 éves kamaszlányommal, s mivel már a kisfiam is iskolás, nyugodtan koncentrálhatok a karrieremre.

Mit mond a pszichológus? Biológiailag 20–30 között a legideálisabb teherbe esni. Ebben az életkorban legalacsonyabb az egészségügyi problémák veszélye. Lélektanilag viszont nem feltétlenül ajánlott ifjúkorban – ez a húszas évek első felét jelenti –, kiforratlanul, éppen csak kinőve a kései kamaszkorból, félig gyermeki lélekkel anyává válni. Ilyenkor még kevés párkapcsolati tapasztalattal rendelkeznek az emberek. Ebben az életciklusban épp csak elindul a fiatal nő szakmaisága, hivatása felépítése útján, melynek a korai terhesség gyakran gátat szab. Szerencsés esetben, ha a partnertől, nagycsaládtól támogatást kap, a gyermek megszületése után az anyaszerep mellett képessé válik szakmai énje felépítésére. Előny lehet, hogy a kisebb korkülönbség miatt az ilyen anya-gyerek kapcsolatok inkább „barátiak”, mint tekintélyelvűek. A gyermek kirepülésekor a szülők még fiatalok, gyakori, hogy belevetik magukat az életbe, új karriert építenek, vagy érett fejjel további gyermeket vállalnak. Hátrány, hogy a fiatal anya gyakran elvágyódik szerepéből, úgy érzi, kimarad valamiből.

Renáta: „Nem tudtam elképzelni, hogy a rohanó életünkbe hogyan férne bele egy kisbaba”

Renáta és Marci

34 évesen szültem a kisfiamat, aki három évig tartó sikertelen próbálkozás után fogant meg. Bár a férjem és a nagyszülők is nagyon várták a babát, jómagam a három év alatt egyszer sem éreztem, hogy görcsösen akarnék gyereket, sőt nem is igen tudtam elképzelni, hogy a rohanó életünkbe hogyan is férne bele egy kisbaba. Folyamatosan úgy voltam vele, hogy ez még nem a legalkalmasabb pillanat, hisz tele voltunk világmegváltó tervekkel, s alig jöttünk ki valamelyik kihagyhatatlan projektünkből, már vágtunk is bele a következőbe.

Amikor kiderült, hogy babát várok, valójában akkor tudatosult bennem először, mennyire is szeretném én ezt a kis csöppséget. A várandósságot már a világ legjobb dolgaként éltem meg, szerencsémre elkerültek az ezzel járó esetleges kellemetlenségek, egy percig nem voltam rosszul, ugyanúgy dolgoztam, sportoltam, lakást bővítettünk. Ez Marci megszületésével sem változott, hiszen egy jó egyéves kisgyerekkel is rengeteget lehet programozni, sétálni, társasági életet élni, közben építkezünk is, így sokszor a játszótérre is alig jutunk el. A babavárás előtt folytatott vállalkozásomat átmenetileg szüneteltetem, ám ezt egy cseppet sem bánom, az első éveket teljes egészében Marcinak szeretném szentelni. Nem is tervezem, hogy a kisfiam óvodáskora előtt újra dolgozni kezdek. Hálás lehetek a férjemnek, aki biztosítja a pénzügyi hátteret mindehhez.

Szerencsések vagyunk, hogy ezen a téren konzervatívak tudunk maradni: nálunk a nő feladata a gyereknevelés és a háztartás vezetése annak minden nyűgével, a férfié az anyagiak előteremtése. Az életem tehát kerek, az egyedüli dolog, amiről  le kell mondanom, az a sport, mert a szülés után kialakult egészségügyi problémák (ízületi gyulladás, pajzsmirigy-túlműködés) miatt egyelőre nem sok esélyem van komolyabb fizikai erőkifejtésre. Látva azt a csodát, ahogy cseperedik a kisfiam, számtalanszor felmerült bennem, hogy miért vártam ilyen sokáig, de közben tudom, hogy én magam 34 évesen értem meg az anyaságra. Evvel együtt azzal is tisztában vagyok, hogy ha Marcinak még két kistestvért szeretnénk – és szeretnénk –, akkor már vészesen ketyeg az időm...

Mit mond a pszichológus? Nagyjából a 26 és 36 év között szülő nők érzik magukat leginkább a „helyükön” az anyaszerepben. Ők ritkábban érzik úgy, hogy a gyermek túl korán vagy túl későn érkezett az életükbe. Életciklus szerint is ez az időszak a legideálisabb a gyermekek megszületésére. Általános esetben kiforrott, érett személyiséggel, stabilizálódott párkapcsolatban, épülő karrier idején érkezik a gyermek. A férfi is megérik az apaszerepre, s egzisztenciálisan is stabilabb a család. Mivel a szülők személyisége érettebb, differenciáltabb, rátermettebben küzdenek meg a gyermeknevelés örömteli és megterhelő kihívásaival. A korkülönbség „ideális”, a szülők jobban bírják a megterhelést.

Ildikó: „Nem félek semmitől, mert érzem, hogy bennem van még egy gyerek”  

Ildikó és lányai

„22 éves voltam az első lányom születésekor, 31 a másodiknál, és most, 42 évesen nagyon szeretnék harmadszor is anyuka lenni. Persze végiggondolva a terhességeimet és a szüléseimet, épeszű ember valószínűleg azt mondaná, hogy ezt most csinálja valaki más helyettem. Viszont pont azért, mert a leglehetetlenebb helyzetek is mindig megoldódtak, hiszek benne, hogy ez ezután is így lesz. A nagylányom a tervezettnél egy évvel korábban kopogtatott, érkezését pedig a harmadéves vizsgaidőszak kellős közepére időzítette. Én ösztöndíjat kaptam, a férjemnek pályakezdő közalkalmazotti fizetése volt, ráadásul anyukám 56 négyzetméteres lakásában laktunk négyen. Az egzisztenciális nehézségek ellenére mégis minden olyan szépen alakult.

Szerettünk volna még gyereke(ke)t, de a sok munka miatt valahogy elszöktek az évek. A kisebbik lányomat végül a nővére rendelte a kilencedik születésnapjára, mi pedig nagyon örültünk a kívánságának. A várandósságom itt sem ment gond nélkül: 3 hónapos magzattal a hasamban veszítettem el anyukámat, és utána sorban az összes közeli hozzátartozómat. Ráadásul 7 hónapos terhes voltam, amikor kiderült, hogy a páromnak van valakije. A kapcsolatunkat helyrehoztuk, a férjem társam volt mindenben, és nagyon jó apja a gyerekeinknek. Ha a kilencéves intervallumot betartottuk volna, Eszter 18. szülinapjára meg kellett volna érkezzen az újabb kistesó, de a házasságunk 19 év után felbomlott.

Jakupcsek Gabriella televíziós műsorvezető 22, 25 és 45 évesen adott életet három gyermekének. Egy korábbi interjúban így mesélt a Nők Lapjának a késői gyermekvállalásról: „Kellő elszántság, bátorság, függetlenség kell ahhoz, hogy szembeszállva előítéletekkel, szakmai, egzisztenciális bizonytalansággal, rossz beidegződéssel, vállaljuk ebben a korban is az anyaságot! Ezek már nem azok a mesék, nem azok a játékok, nem azok a kifejezések, nem azok a kérdések! És ezeket nekem most mind újból meg kell tanuljam, és kell csináljam, mert úgy érzem, hogy a lányomnak jár egy ugyanolyan fáradhatatlan, nyitott, fiatal anyuka, mint a társainak… Tudom, hogy – legnagyobb fájdalmamra – nem valószínű, hogy megélem a felnőttkorát, de ha megadatna, akkor az az élet külön nagy adománya lenne. A huszonéves fiaimat úgy készítem, hogy adott pillanatban majd esetleg át tudjanak vállalni szülői feladatokat is.”

Sajnálom, hogy így alakult, de egyetlen percet sem bánok vagy csinálnék másként. Imádom a gyerekeimet, hiszek a sorsban, és hogy minden úgy van, ahogy lennie kell. A válásom óta szerencsére újra párra leltem, ő a szeretőm és a legjobb barátom egyben, múlt nyáron pedig megkérte a lányaimtól a kezem. Azóta dolgozunk a közös babán, egyelőre kevés sikerrel. A körülmények persze most sem tökéletesek. A válás utáni költözéssel gyakorlatilag 20 évre eladósodtam, a párom pedig egy baleset következtében elveszítette a munkáját. Tisztában vagyunk vele, hogy a vidéken élő anyukája sokkal kevesebbet tud majd segíteni, a gyerekeket pedig nem akarjuk terhelni majd. Mindezek ellenére mégis azt érzem, hogy nem félek semmitől. Sokat dolgozom és nem bánom, ha ez ezután is így lesz. Sosem károsítottam a testem alkohollal, cigarettával vagy droggal, képes leszek kihordani még egy gyereket.  Azt mondják, a kisgyerek megfiatalít, én pedig bízom benne, hogy a kicsivel is olyan közvetlen lesz a viszonyom, mint Eszterrel és Dorcival. Nem tudom, hogy a közös babánk mikor érkezik majd, de abban biztos vagyok, hogy jön, mert érzem, hogy bennem van még egy gyerek.  

Geist Klárapszichológus Mit mond a pszichológus?  Negyven felé és azon túl valódi ajándék a gyermek. Kétségtelen, hogy a kisgyermek megfiatalít, mégis gyakori szerepzavar forrása is. Lehet, hogy a barátnők ilyenkor már nagymamák. Vagy a többgyermekes anya nagymamává s kismamává egy időben válik. Sokan az életközépi krízis megoldásaként vállalnak még egy kései gyermeket. Így elodázható a gyermekek kirepülése, mindig marad otthon egy „kicsi”. Mivel a fiatalság manapság mindenek felett való érték, s „középkorú nőnek” lenni sokak számára nem vonzó, a társadalom által nem elismert, az új házasság vagy gyermekvállalás tűnhet megoldásnak. Egyre gyakoribb jelenség, hogy egyedülálló nők, még az „utolsó körben”, akár kapcsolaton kívül is elszánják magukat az anyaságra. Sok pár negyvenes éveik táján találkozik, s ilyenkor az új párkapcsolatban ismét feléled a közös gyermek iránti vágy. Az első gyermeket e tájban szülő anyukák, bár érettek, stabilak, mégis az elmúlt évek aggódásai – vajon még összejön-e? –, illetve a kései terhesség kapcsán felmerülő kérdések (Down-kór veszélye, koraszülés fenyegetettsége, terhességi szövődmények) inkább rávetülnek a gyermekre. Az anya teljes mértékben átadja magát ennek a rég vágyott szerepnek, s boldog, hogy az elkövetkezendő 15–20 évben „csak” anyuka lehet. Legtöbbször a párkapcsolat is stabil ilyenkorra.

Így rázódj vissza babázás után a munkába

Mint minden változás, ez is feszültséggel jár. Tippek, hogy könnyebb legyen.

A szülési szabadságról visszatérő anyáknak közel négy hónapba telik, mire visszarázódnak a munkába – állítja egy nemrégiben megjelent tanulmány.

Az újra munkába álló anyukák nagyon hasonló problémákkal küzdenek az első hetekben-hónapokban. A leggyakoribb félelem, hogy a gyermektelen kollégáikat untatni fogják azzal, hogy folyton a gyerekükről beszélnek. Mások viszont azon aggódnak, hogy véletlenül a baba által összekent ruhában mennek be az irodába. Az anyák 17 százaléka viszont leginkább attól tart, hogy hiányozni fog neki a gyermeke.

A kutatásból kiderült továbbá, hogy az anyák 40 százaléka anyagi okokból tér vissza a munkába. Háromnegyedük pedig elismerte, hogy egyáltalán nem szívesen menne vissza dolgozni, ha ez azt jelentené, hogy a párja maradna otthon helyette.

Dr. Linda Papadopoulos pszichológus tippjei a munkába visszatérő anyáknak:

• 1. Ne érezz bűntudatot, gondolj arra, hogy ezzel hozzájárulsz a gyerek felneveléséhez és egyben jó példát is mutatsz neki.
• 2. Természetes, hogy a változás idegességgel jár. Gondolj azokra a dolgokra, amiket szerettél a munkádban, mielőtt szülési szabadságra mentél, és koncentrálj azokra a tapasztalatokra, amiket szülőként szereztél és a munkádban is hasznosítani tudsz majd.
• 3. A munka és a családi élet összehangolása mindenki számára kihívás. Beszéld meg a partnereddel, a családtagjaiddal és a barátaiddal a lehetséges opciókat, és készítsetek terveket arra az esetre, ha valami váratlan dolog történik otthon vagy a munkahelyeden.
• 4. Légy őszinte magaddal, a munkáltatóddal és a kollégáiddal! Ne félj kérdezni és feltárni előttük az aggodalmaidat, hogy támogatni tudjanak azok legyőzésében.
• 5. Erősítsd az önbizalmad új sminkkel, új hajszínnel, esetleg új ruhákkal, így sokkal magabiztosabb leszel az első napon.

(Forrás: nlcafe)

Gyermekszületéshez kapcsolódó intézendők - GYED, GYES és társai

Gyermekszületéshez kapcsolódó intézendők(okmányok, juttatások és kedvezmények)

Amikor végre világra jön várva várt gyermekünk, – akár első, akár többedik gyermekként érkezik, – születése után bizony sokféle adminisztrációt és még több utánajárást igényel. Még jó, hogy a Munka Törvénykönyve már biztosítja a következő lehetőséget: “Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.” (Érdemes a munkaidő-kedvezmény biztosításától esetleg vonakodó munkáltatóban tudatosítani, hogy ez a kedvezmény a munkáltatónak ingyen van, mert amit közterhekkel együtt kifizet rá, azt visszaigényelheti a Magyar Államkincstártól. Ha a munkáltatónál nem működik családtámogatási kifizetőhely, akkor évente kétszer egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon kérhető a visszatérítés.)

 

A baba első saját okmánya a Születési anyakönyvi kivonat, melyet a születési hely (kórház) szerinti illetékes Polgármesteri Hivatal Anyakönyvi Hivatala állít ki. Egyes helyeken nem igényel külön utánajárást, mert a babával együtt ezt is hazavihetik a kórházból, máshol valamelyik szülőnek személyesen kell elmenni érte a hivatalba.

 

A társadalombiztosítási ellátások igénybevételéhez a babának is szüksége van TAJ-kártyára, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes Regionális Kirendeltsége bocsát ki. A kórházak az Okmányirodákon keresztül hivatalból elindítják az igénylését, amelynek átfutási ideje kb 5-10 munkanap. A TAJ-kártya átvételéig nem lehet elkezdeni a születés után igényelhető ellátások igénylését, mivel mindegyik igénylésénél kérik ezt az okmányt. Esetleges személyes ügyintézéshez a regionális egészségbiztosítási pénztárak ügyfélszolgálatainak  címe, telefonszáma és nyitvatartási ideje elérhetőségei.

 

Ha megvan a TAJ-kártya, el lehet indítani a különféle ellátások igénylését. Az ellátások között vannak alanyi jogon járó ellátások, és biztosítási jogviszony alapján igényelhető ellátások. Az egyes ellátások részletesebb ismertetéséhez kérjük kattints az ellátás nevére.

 

 

Biztosítási jogviszony keretében igényelhető TB ellátások

(munkaviszonyban lévők, vállalkozók, megbízási jogviszonyosok, munkanélküli járadékot, keresetpótló juttatást vagy álláskeresést ösztönző juttatást kapók, egyéni megállapodást kötők)

• terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
• gyermekgondozási díj (GYED)

Az ellátások az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területileg illetékes Regionális Kirendeltségeinél igényelhetők. Az igényléshez szükséges letölthető nyomatványok elérhetőségét az egyes ellátási formák külön tájékoztató oldalain található linkeken közöljük.


Alanyi jogon járó családtámogatási ellátások

• egyszeri anyasági támogatás
• családi pótlék
• gyermekgondozási segély (GYES)
• gyermekgondozási támogatás (GYET)

Az ellátások a Magyar Államkincstár területileg illetékes Regionális Igazatóságainál igényelhetők. Az igényléshez szükséges letölthető nyomatványok elérhetőségét az egyes ellátási formák külön tájékoztató oldalain található linkeken közöljük.

 

Családi adókedvezmény

Családi kedvezményre csak a 3 és több gyerekes szülők jogosultak. A szülő akkor tudja érvényesíteni, ha az egyéb adókedvezmények levonása után marad még adóelőlege.

 

 

Babakötvény

 

Az állam minden 2005.12.31. után született magyar gyermek részére életkezdési támogatást biztosít, melyet a Magyar Államkincstárnál születés automatikusan megnyitott befektetési számlán helyez el. Az összeg  csak a gyermek 18. életévének betöltése után használható fel, de ha a szülők áthelyezik Start-számlára, egyéni befizetéseikkel (részben államilag támogatottan) gyarapíthatják.

Kismama TB szótár - nem csak kismamáknak

TB kiskönyv, TB ellátásokat terhelő levonások, táppénz, jövedelemigazolás, betegszabadság, passzív tgyás, passzív gyed, gyermekápolási táppénz, egészségbiztosítási járulék, biztosítási jogviszony, kifizetőhely, méltányosság... Fogalmak, kifejezések, amikkel a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézés során találkozhatunk, de egyáltalán nem evidens, hogy mit jelentenek, hogyan kell értelmezni.

Passzív tgyás
Aki a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy a biztosítás megszűnése után passzív táppénzt kap és ennek a végét követően 28 napon belül szül, az jogosult tgyásra, de ún. passzív jogon. Ha valakinek a tgyás folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, akkor a 168 napból még hátralévő időszakban szintén passzív jogon kapja a tgyást. A passzív kifejezéssel különböztetjük meg attól, amikor valaki a biztosítás tartama alatt kap tgyást.
Bár ilyenkor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív táppénznek semmilyen jelentős hátránya nincs: nem munkaviszony és nem biztosítás, de egészségügyi szolgáltatásra jogosultágot jelent, összeköti a biztosításokat, így a folyamatosság megmaradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül és beleszámít tgyáshoz, gyedhez a 180 nap előzetes biztosítás jogosultsági feltételébe.

Passzív gyed
Akinek a tgyás vagy a gyed folyósítása alatt szűnik meg a biztosítása, az a baba 2 éves koráig hátralévő időszakra ugyanúgy jogosult végig a gyedre, mintha lenne biztosítása, de ilyenkor passzív gyednek hívjuk, ezzel különböztetjük meg attól, amikor tart közben a biztosítás.
Ha már a tgyás alatt megszűnt a biztosítás, akkor a gyed igénylésekor már semmi közünk nincs az utolsó foglalkoztatóhoz, mégis ő fogja kitölteni a tgyáshoz a foglalkoztatói igazolást, ha pedig kifizetőhely, akkor ő fogja elbírálni és folyósítani a tgyást.
A passzív gyed egy kényelmes, de veszélyes dolog. Azért veszélyes, mert a rengeteg előnye mellett – ugyanolyan összegben jár végig, egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot jelent, összeköti a biztosításokat, ami így folyamatos maradhat, nyugdíjhoz szolgálati időnek minősül, beszámít a tgyáshoz az előzetes biztosításba – egyetlen hátránya van csak és aki ezt nem tudja, vagy nem veszi komolyan, az később, egy következő babánál kellemetlen helyzetbe kerülhet. A következő gyed egyik, nehezebben teljesíthető jogosultsági feltétele ugyanis megint az lesz, hogy az előző 2 évben legyen 365 nap biztosítás, de ebbe a passzív gyed már nem számít bele.

Tb ellátásokat terhelő levonások
Táppénz: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Tgyás: csak SZJA előleg kerül belőle levonásra
Gyed: A GYED adóköteles jövedelem, abból az adószabály szerint adót(előleget), és nyugdíjjárulékot kell levonni.

TB kiskönyv
Hivatalos neve: igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról. A kiskönyv tartalmazza a biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatokat, időrendi sorrendben: mettől meddig tartott a biztosítás, mikor szünetelt, mikor kaptunk valamilyen ellátást, sőt bizonyos esetekben ennek az ellátásnak a napi alapját is.
Fehér vagy rózsaszín harmónikaszerűen kihajtogatható könyvecske kartonpapírból, 70-es, 80-as években kiskönyvet kapóknál még egy régi, sárga, lapozható változat is előfordulhat. Általában a munkáltatónál van, persze csak akkor, ha le lett neki adva belépéskor – ez kötelező lenne, jobb helyeken kilépéskor odaadják, belépéskor pedig elkérik.
Amióta nincs munkakönyv, azóta fontos okmány lett, mert ez az egyetlen dokumentum, amiben idősorosan benne vannak a munkaviszonyok. De nem csak a munkaviszonyokat tartalmazza, hanem a többi biztosítást is, az egyéni vállalkozás kivételével, be kell tehát jegyezni pl. a tagi jogviszonyt (bt, kft nem  munkaviszony keretében közreműködő tagja) és a megbízást is (amennyiben összege alapján létrejött a biztosítási kötelezettség).
A tb kiskönyvre szükség van táppénz, tgyás, gyed igénylésekor, mert ebből lehet megállapítani a jogosultságot, annak időtartamát és táppénznél a mértékét. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv nem kéri, ha a foglalkoztatói igazolásból megállapítható, hogy legalább 2 éve ugyanott vagyunk biztosítottak, mert nincs olyan ellátás, amihez 2 évnél többet kellene a biztosítástörténetből látni, ezért ha ezt egyetlen foglalkoztató le tudja igazolni az ellátáshoz egyébként is benyújtott foglalkoztatói igazoláson, akkor nem kell a tb kiskönyv.
Ha az ellátás passzív jogon indul vagy passzívra vált, akkor le kell adni a folyósítónak a tb kiskönyvet, mert bele fogja írni, úgyhogy mindenképpen kérni fogják, hivatalosan enélkül nincs is passzív ellátás folyósítás. A biztosított érdekét szolgálja, hogy be legyen írva, mert ebből lehet látni pl. hogy folyamatos maradt a biztosítás.

Jövedelemigazolás
A jövedelemigazolás egy zöld kockás, kézzel írt, szigorú számadású nyomtatvány, ami havi bontásban tartalmazza a jövedelmet és – ha volt ilyen, akkor – pótlapon részletesen a nem rendszeres jövedelmet. Semmi köze az adóbevalláshoz szükséges igazoláshoz, ez más. A tb ellátások a kieső jövedelmet pótolják, ezért a korábbi jövedelem után állapítják meg őket. Időről időre változnak a szabályok és a konkrét helyzet is differenciálja, hogy milyen időszak jövedelmét veszik alapul. Ha az irányadó időszakban más munkáltatótól is volt jövedelem, akkor az innen kilépéskor kapott (kötelezően kiadandó) jövedelemigazolásra egy darabig még szükség lehet az igénylésnél, mert ezen "visszük magunkkal" az előző helyen elért jövedelmet olyan formában, ahogyan szükség lehet rá.

2013.07.14-ig kötelezően ki kellett adni, mert az eddig hatályban lévő szabályok szerint az irányadó időszakban másik munkáltatónál elért jövedelem is képezhette az ellátás alapját. 2013.07.15-től változtak a szabályok, már csak az utolsó munkáltatónál szerzett jövedelem képezi a számítás alapját, de van egy 300 napos átmeneti időszak, amikor a tgyást és a gyedet a régi és az új szabályok szerint is megállapítják, és a jobbat kapja a kismama. Ezért aki 2014.05.10-ig szül, annak szüksége lehet a 2012-es és/vagy a 2013-as jövedelemigazolásra, ha itt volt megszűnt biztosítási jogviszonya. Akit érint, annak kifejezetten kérnie kell a munkaviszony megszűnésekor, mert főszabály szerint már nem kell kiadni. Természetesen a régi munkáltató utólag is köteles kiadni, ha kilépéskor nem tudtuk, hogy szükség lesz rá. Fontos tudni, hogy a számítógépes változatot nem fogadják el, még mindig vannak cégek, akik ezzel próbálkoznak, pedig 2001-ben lett bevezetve a nyomtatvány és hozzá a szabály, hogy csak kézzel lehet kitölteni.

Betegszabadság
A betegség miatti keresőképtelenség első néhány munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságra járó, 70%-os távolléti díjat kap munkavállaló, amelyet a munkáltató fizet. (A távolléti díj 1 műszakos dolgozónál az alapbérrel egyezik meg.)  A betegszabadság évi 15 munkanap, évközi belépésnél ennek időarányos része. Ha nem volt felhasználva, nem vihető át másik évre.
A betegszabadság csak a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozókra értelmezhető, továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Egyéni és társas vállalkozónak, megbízásos jogviszonyban dolgozónak nincs betegszabadsága.
A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól jár, de vannak olyan esetek, amikor nincs betegszabadság és az első naptól táppénzre jogosult a biztosított. Ezek az üzemi baleset, foglalkozási megbetegedésl, gyermekápolás, veszélyeztetett terhesség és a gyermekágy idejére kapható táppénz annál, aki tgyásra (rövid előzetes biztosítás miatt) nem jogosult.
Az orvos a bármilyen keresőképtelenséget ugyanazon a nyomtatványon igazolja, a keresőképtelenség jellegét egy kóddal jelzi. A könyvelő/bérszámfejtő/tb ügyintéző dolga, hogy az előzményektől és a kódtól függően tudja, hogy a keresőképtelenséget betegszabadságként vagy táppénzként kezelje.

Gyermekápolási táppénz
Táppénz keresőképtelenség esetén jár. Saját betegség mellett az is keresőképtelen, aki 1 évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja (ezt hívják a köznyelvben szoptatási táppénznek), vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Gyermekápolási táppénzre a biztosított anya és apa egyaránt jogosult. Az igazolást a gyerekorvos adja, a keresőképtelenség kódja 5-ös a papíron, a megjegyzés rovatba pedig be van írva a gyerek neve, születési ideje és TAJ száma.
A gyerek életkorától és a szülő egyedülálló vagy nem egyedülálló státuszától függ, hogy hány napot lehet gyermekápolási táppénzen lenni:
* 1 éves korig korlátlanul,
* 1 és 3 éves kor között 84 napot
* 3 és 6 éves kor között 42 napot, egyedülállónak 84-et
* 6 és 12 éves kor között 14 napot, egyedülállónak 28-at.
A napok két születésnap között járnak, nem egyedülálló szülőknél kettejüknek összesen van ennyi gyápjogosultságuk. Megszűnt az a régi szabály, hogy a fel nem használt napokat tovább lehet vinni.
Természetesen a folyamatos biztosítástól is függ, hogy igénybe lehet-e venni ennyi napot, mert gyápnál is az a szabály, hogy legfeljebb a folyamatos biztosítás tartamára jár.
Gyáp szempontjából nem csak a hajadon, a nőtlen, az elvált és az özvegy minősül egyedülállónak – ők is csak akkor, ha nincs élettársuk – , hanem az is, aki a házastársával együtt él, de a válás már folyamatban van, azok a szülők, akik vakok személyi járadékában részesülnek, akinek a házastársa I. vagy II. csoportos rokkant vagy ha a másik szülő nincs szabadlábon.
2 év folyamatos biztosítás esetén a táppénz mértéke 70%, ennél kevesebbel 60% jár.
Nem számít bérezett napnak. Csak SZJA előleget vonnak belőle. Egyéni és társas vállalkozó gyermekápolási táppénzéből is érvényesíthető az adójóváírás.

Táppénzes igazolás
Keresőképtelenséget az az orvos tud igazolni, aki erre szerződést kötött az Egészségbiztosítási Pénztárral. (Magánorvosok általában nem ilyenek.) Saját keresőképtelenséget alapesetben a háziorvos igazol, ha a gyerek beteg, akkor a gyerekorvos adja az igazolást.
A kezdő, nagy alakú táppénzes papír 7 napra szól, ha ennél tovább tart a keresőképtelenség, akkor egy hosszúkás, szakzsargonban kutyanyelvnek nevezett igazolást ad az orvos 2 hetente, a két hasábon 1-1 hetet igazol.
A kórházi kezelést másképpen igazolják, erre speciális nyomtatvány van, ez egy írólap nagyságú igazolás, aminek a fejlécében a kórház és az osztály neve, címe van. Hosszabb kórházi ápolásnál mindig csak a kezdő napot igazolják és hogy a kiadás napján ez még tart. Ilyenkor az utolsó és a jelenlegi kiállítás közötti időszakra számolják el a táppénzt.
Az igazolásra is érvényes, hogy ahány ház, annyi szokás, nem minden orvos tarja magát ezekhez a szabályokhoz annak ellenére, hogy kormányrendelet szabályozza, hogy hogy kell igazolni a keresőképtelenséget. Előszeretettel csinálják például, hogy a kezdő táppénzes papír bármikortól indult is, csak vasárnapig szól, hogy a kutyanyelveken utána kerek naptári heteket tudjanak igazolni. Szintén gyakori megoldás, amikor hosszú keresőképtelenségnél egy kutyanyelvet adnak a teljes naptári hónapra. Nagyon ráérő tb ügyintézők – egyébként teljesen jogosan, de szvsz akkor is teljesen feleslegesen – bele szoktak ebbe kötni és csak a jól kiállított igazolásra számolnak el táppénzt.
A keresőképtelenséget legfeljebb 5 napra visszamenőleg lehet igazolni. Terhességgel, gyermekápolással összefüggő keresőképtelenségnél ilyen nem szokott lenni, de azért nem árt tudni, hogy van mód arra, hogy Főorvosi Bizottság 6 hónapra visszamenőleg adjon igazolást, természetesen csak indokolt esetben (ez a lehetőség különösen fontos lehet annál, aki rövid biztosítási ideje miatt tgyásra nem jogosult, mert ilyenkor 42 napra, a gyermekágy időszakára - és igazolt probléma esetén tovább is- táppénzt kaphat, amit viszont 10-ből 9-en nem tudnak időben, ezért nem kérnek róla időben igazolást a háziorvostól. Ilyenkor is segíthet a visszamenőleges igazolás jogszabályi lehetősége.).

Terhesállományba vételről szóló igazolás
A tgyás már a szülés várható időpontját megelőző 28. naptól igényelhető, ehhez bizonyítani kell, hogy már –28 van.
A helyi szokások döntik el, hogy a háziorvos vagy a nőgyógyász adja ki a terhesállományba vételről szóló igazolást,  de aki keresőképtelenséget tud igazolni, annak mindene - nyomtatvány, bélyegző - megvan ahhoz, hogy terhesállományba vegyen. Nem is a technikai háttérrel szokott baj lenni, hanem azzal, hogy egész egyszerűen vagy nem tudják, hogy ez mi és hogyan kell igazolni.  Nem ritka, hogy egy ilyen igazolás beszerzése tovább tart, mint a szülés.

A tgyáshoz szükséges terhesállományba vételhez ugyanolyan igazolás kell, mint a kezdő táppénzes papír, aminek a neve nem véletlenül "Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről". Terhesállomány szót aláhúzni vagy bekarikázni, megjegyzésbe szülés várható ideje, II. ponthoz állományba vette dátumhoz az a nap, amikortól indul a tgyás – ezt –28-on belül a kismama határozza meg, mert ez munkajogi és egészségbiztosítási kérdés, nem pedig orvosi – ennyi az egész. A III. ponthoz (keresőképtelenség kódja) nem kellene írni 6-ost vagy 8-ast, de nem kell tiltakozni, ha mégis ezt teszik. Ehhez még aközül a 10 orvos közül is - teljesen feleslegesen - ragaszkodik 9, aki a többivel tisztában van, úgyhogy az igényelbírálók ezzel már nem is törődnek, kivéve, ha 6-os a kód és hiányzik a szülés várható ideje, mert akkor az egy nagyon speciális esetnek néz ki, amit tisztázni kell, hogy nem erről van szó.
A tgyásigényléshez nem feltétlenül van szükség terhesállományba vételről szóló igazolásra, a jogszabály lehetőséget ad arra, hogy másképpen igazolják a –28. nap elérését. A terheskiskönyv 2. oldalán felül ott van a szülés várható időpontja, ezért az eredeti kiskönyvvel és egy szülési szabadság megkezdéséről szóló saját nyilatkozattal is lehet helyettesíteni a terhesállományba vételről szóló igazolást.

Keresőképtelenség kódja a táppénzes igazoláson
A kód a táppénz jellegét mutatja, ez dönti el, hogy
- van-e betegszabadság
- mennyi a táppénz mértéke
- a munkáltatót terheli-e a táppénz 1/3-a vagy az egészet a társadalombiztosítás állja.
 

Táppénz jellege:	Kód
üzemi baleset	1
foglalkozási megbetegedés	2
közúti baleset	3
egyéb baleset	4
beteg gyermek ápolása	5
terhesség-szülés miatti keresőképtelenség	6
közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés	7
egyéb keresőképtelenség – minden, ami nem tartozik a többi, külön nevesített közé	8
veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség	9

Van még egy 10-es keresőképtelenségi kód, amit érdekes módon nem jogszabály ír le, hanem egy nyomtatvány kitöltési útmutatója. A szülés miatti kórházi ápolás kódja a 10-es, de ezt sok helyen nem tudják és mindent írnak helyette, aminek csak egy kis köze is van ehhez: 6-ost, 8-ast, 9-est. Annyira ritkán találják el a 10-est, hogy teljesen immunis mindenki a rossz kódokra és úgyis tudja, hogy hogy kezelje a kórházi igazolást, amit a kismama csatol a tgyásigényhez,.

A terhesállomány nem keresőképtelenség, ennél nem kellene se 8-ast, se 6-ost írni, saját statisztikám szerint ezt kb. az orvosok 20%-a tudja. Ezen sem akad már fenn senki.

A veszélyeztetett terhességnek 2011. augusztus 1-től van önálló kódja, ekkortól módosult a Munka Törvénykönyve betegszabadságra vonatkozó része, belekerült, hogy veszélyeztetett terhességnél nincs betegszabadság. Egyre ritkábban, de még mindig van olyan orvos, aki 8-as kódot ír a veszélyeztetett terhes kismama táppénzes papírjára. Ha valakinek igen magas a bére, akkor ezzel kifejezetten jól jár, mert így a maximált táppénz helyett pár napig a magasabb 70%-os távolléti díjat kapja, ellenkező esetben viszont ragaszkodni kell a kód javításához, mert ha alacsony bérrel elszámolnak néhány nap 70%-os betegszabadságot, akkor akár – ha nincs mellette szabadság vagy munka -   2 évig,  havi 30%-kal ronthatja a tgyást és a gyedet.

Táppénz
Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:
1.fennálló biztosítási jogviszony,
2.a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3.az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

1.biztosítási jogviszony
Az egészségbiztosítás betegség esetére folyósított pénzbeli ellátására, a táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása alatt válik keresőképtelenné (táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak).
Az olyan, egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyek, akik biztosítási kötelezettsége megállapítható (pld. bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő jogviszonyban személyesen munkát végző személy, különböző szervezetek választott tisztségviselője, stb.), ha ebből a tevékenységből származó, járulékalapot képező havi jövedelme 2013‐ban eléri a 29.400 Ft‐ot, illetőleg naptári napokra ennek a harmincad részét [2013‐ban a 980 Ft‐ot], szintén jogosultak a táppénzre.
A bedolgozók táppénz jogosultságára, tevékenységük sajátos jellegére tekintettel az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak. Amennyiben a bedolgozónál a keresőképtelenség első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától jár, kivéve, ha a foglalkoztató igazolja, hogy a keresőképtelenség ideje alatt bedolgozói munkát nem végez.
Egyidejűleg fennálló több olyan jogviszony esetén, amelyek biztosítást keletkeztetnek, a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön‐külön kell megállapítani.

2. egészségbiztosítási járulék
A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási‐ és munkaerő‐piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő‐piaci járulék 1,5 százalék.
Ha a nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjas munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatottnak minősül, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%‐os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %‐os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. keresőképtelenség
A következő felsorolásban szereplő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem folyósítható a táppénz.

Nem jár táppénz:
a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénz),
előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénz)

Kifizetőhely
A kifizetőhely nagyon leegyszerűsítve a munkahelyi tb szerv, ami nagy könnyebbség a dolgozónak illetve a Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének, munkalehetőség néhány embernek és nyűg a munkáltatónak – a felelősség, a megelőlegezett pénz és a költséges adminisztráció miatt.
Ha a munkáltatónál a létszám meghaladja a 100 főt, akkor társadalombiztosítási kifizetőhelyet kell működtetnie, 100 fő alatt megállapodást lehet kötni az egészségbiztosítási pénztárral társadalombiztosítási kifizetőhely működtetésére.
A kifizetőhely cégnél dolgozók helyben tudják igényelni az ellátásokat, ezeket a kifizetőhely bírálja el és a munkáltató folyósítja a munkabérekkel együtt. A költségvetést terhelő ellátásokat az OEP-től havonta visszaigénylik, így ezeket is ugyanúgy az állam finanszírozza, de a munkáltatónak kell megelőlegeznie.
A kifizetőhely a saját költségén a saját infrastruktúrájával és legalább középfokú tb ügyintéző közreműködésével látja el az igényelbírálási, folyósítási és egyéb feladatokat, a kifizetett ellátásokért korlátlan anyagi felelősség terheli. 5 évente ellenőrzik őket, a feltárt jogalap nélküli kifizetéseket megtéríttetik (inkább ilyen szokott lenni), az  esetlegesen alacsonyabb összegben megállapított ellátások kamatostul történő kiutalásáról pedig intézkednek.
A kifizetőhelyen ugyanazok az igénylő nyomtatványok, határozatminták használatosak és az ellátásokról is ugyanolyan nyilvántartásokat kell vezetni a kifizetőhelyen is, aKormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervénél. Minden pontosan ugyanúgy történik, mint a nagy központi szerveknél, csak itt minden kicsiben megy, ez amolyan állam az államban.
A kifizetőhely ellátást elutasító vagy beszüntető határozata ellen a felettes szervnél lehet fellebbezni, célellenőrzést is lehet rájuk küldeni, ha úgy érzi valaki, és ezt alá is tudja támasztani, hogy tévesen állapították meg az ellátását.
A családtámogatási kifizetőhelyek 2008 elején 3 ütemben megszűntek, a folyósítást a kincstár vette át. Egy nagyon szűk réteget leszámítva – hivatásosok, akiknél valamilyen nemzetbiztonsági okból úgy látta jónak a jogalkotó, ha házon belül maradnak ezek az ügyek is – mindenki a MÁK Családtámogatási Irodáknál tud családtámogatási ellátást: gyest, családi pótlékot, egyszeri anyasági támogatást igényelni.

Méltányosság
Az elnevezés ellenére nem arról van szó, hogy valakin megesik a MEP vezetőjének a szíve és ezért ellátást állapít meg valakinek, aki egyébként nem lenne rá jogosult. Illetve valamennyire bejátszanak a méltányolható körülmények is, de ezt csak annál vizsgálják, aki az objektív feltételeknek megfelel. Jogszabály határozza meg ugyanis azt a néhány esetet, amikor lehet méltányosságot gyakorolni, egyéb esetekben bármennyire is együtt éreznek a kérelmezővel, nincs mód méltányosságra. (Alacsony) összeggel kapcsolatban egyáltalán nincs méltányosság.
Tgyást és gyedet méltányosságból az igényelhet, aki biztosított, de a másik jogosultsági feltétellel, a szülés előtti 2 évben legalább 365 nap biztosítással nem rendelkezik. Nagyon kevesen tudnak a lehetőségről, úgyhogy elég jó arányban teljesítik a kérelmeket.2011. IV. negyedévében az egész országban összesen 216-an igényeltek méltányosságból táppénzt, tgyást, gyedet.

Frissítve: 2013. szeptember

(Forrás: csaladinet)

Játékok egyszerűen, gyorsan, fillérekből

Kartondobozokból babaház

Őszi falevelek újságpapírból

Oroszlán kartonpapírból

Legyező kávéfilterből és spatulákból

Kézügyesség fejlesztő ovisoknak: különböző alakú és színű gyöngyök és hurkapálcák

Erdei séta után...:)

Süni: ruhacsipeszekből és kartonból

Praktikus: karkötő a szülő telefonszámával

Az állatkákat kinyomtatva, lehet köréjük rajzolni, ami tetszik

A mosható pelenka

Itthon is kezd divatba jönni a mosható textilpelenka az eldobható helyett, és sokan fontolgatják, hogy belevágnak. A legnagyobb kérdés általában az, mennyire könnyű a mosása. Sokkal egyszerűbb, mint a régi textilpelenkák idején.

A nyolcvanas években még úgy tisztították a tetra pelenkát, hogy a mosásra váró darabokat beáztatták, majd főzőprogramon mosták ki őket, amit fertőtlenítő vasalás követett. Mostanában a kényelmesen használható eldobható pelenkák helyett egyre többen választanak textilpelenkát, ami több odafigyelést igényel, de számos előnye is van.


Bár elsőre nagyobb beruházást igényel, hosszú távon spórolhatunk vele. A rengeteg folyamatosan termelődő szemetet sem szabadítja így rá az ember a környezetre. 

Az eldobható pelenkák jobban irritálják a baba bőrét, ráadásul lassan és nehezen szoknak le a gyerekek róla, a textilpelenkáról viszont könnyebben átülnek a bilire, mert már érzik, ha nedves a pelenka.



Hogyan tartsuk tisztán?



A tisztítás menete nagyjából ugyanaz, ahogy anyáink csinálták a tetrával, csak ma már sokkal könnyebben kezelhető verziókat árulnak. A pelenkából csak akkor kell eltávolítani a termést, ha a baba már nem csak anyatejet eszik, de ilyenkor is elég belerázni a vécébe. Használhatunk vékony papírbetétet is, amit egyszerűen lehúzhatunk a kakival együtt.



Ezután vagy egy vízzel teli, zárt vödörbe dobhatjuk bele a pelenkát, amibe esetleg egy kis mosószódát, teafaolajat vagy mosószert is tehetünk, hogy hatékonyabb legyen az előáztatás. A másik lehetőség a száraz tárolás, így sem lesznek túlságosan büdösek a pelenkák 2-3 napig, főleg, ha egy kis szódabikarbónát hintünk rájuk, vagy teafaolajat csöpögtetünk a vödörbe. 



Amikor a gépbe kerül



Ha összegyűlt nagyjából 12 darab, mehetnek a mosógépbe, olyan programot használjunk, amiben van előmosás. Az pelenkától függ, hány fokon jó mosni, de a 60 fok általában elég. Csak arra érdemes figyelni, hogy a szokásos öblítőmennyiség felét, negyedét használjuk, mert a maradványok benne ragadhatnak az anyagban, és így nem tartják majd olyan jól a nedvességet. Még jobb, ha az öblítőt ecettel helyettesítjük.

Ha a szagoktól nem sikerült volna tökéletesen megszabadulni, akkor mossuk ki őket még egyszer, és teafaolajat is csöpögtethetünk a gépbe.

Ha van rá lehetőség, érdemes napon szárítani a pelenkákat, mert az fertőtlenít, és a makacsabb foltokat is halványítja. Vasalásra a mai pelenkáknál már nincsen szükség.

Ha a pelenka miatt allergiás tüneteket észlelnénk a babán, akkor azt a mosószer okozhatja, ezért a megoldás, ha másikra, kímélőbbre váltunk. Eleve tanácsos illatanyagoktól, enzimektől és fehérítőktől mentes verziót választani.

(Forrás: nlcafe)

Játszani is engedd...(Vekerdy Tamás)

"A kisgyerek alaphangulata - ha nem beteg - 


a derű.

A kisgyerek alaphangulata - ha nem beteg - a derű.

A gyerek - ha egyébként testi és lelki értelemben biztonságban van - ameddig nem "tanítom" és nem "fejlesztem", addig jól érzi magát. 

Szabadon játszik, rohan, mint egy örökmozgó. 

Abban a pillanatban, mihelyt iskolásan (skolasztikus-pedagógiával) kezdem fejleszteni, mihelyt korrigálni kezdem - az endorfintermelés csökken! 

Lehervad a mosoly, és megjelenik az unatkozó, üveges, befelé menekülő tekintet ...vagyis a pedagógiailag fejlesztett kisgyerek természetes fejlődése leáll! 

Azonban a szabadon hagyott kisgyerek fejlődése töretlen. 

Az óvodás legfejlesztőbb tevékenysége a szabad játék!"

(Vekerdy Tamás)

Beszoktatás a bölcsődébe

Bölcsődéinkbe folyamatos beszoktatással érkeznek a gyermekek. Mai világunkban szükség van arra hogy az édesanyák dolgozzanak,gyermekeiket biztonságba tudják,ezt próbálja nyújtani a bölcsőde. Érzelmi biztonságot, testi lelki jólétet,amit folyamatos beszoktatással érünk el.

A beszoktatás kritikus pont,mind az anyának, mind a gyermeknek. Az hogy miként tud beszokni az új közösségbe, nagyon fontos.A beszoktatás többlépcsős, elhúzódó folyamat, amit mindig a kisgyermek igénye határoz meg.A fokozatos anyás beszoktatás lényege hogy az édesanya az első napokban hetekben jelen van a bölcsődében.Ez nagyon fontos,a gyermeknek, mert kevésbé megterhelő számára érzelmileg.A gondozónők közvetlenül az édesanyától ismerhetik meg a gyermek egyedi igényeit, és ennek megfelelően tudják alakítani a gondozást.A szülőknek is könnyebb a bölcsődére bízni a gyermeket,hiszen bizalmas viszony alakul ki.A beszoktatás menete:az anyás beszoktatás általában két hétig tart, ami alatt fokozatosan nő a a gyermek bölcsiben eltöltött ideje, a szülő jelenléte pedig fokozatosan csökken.

Pontosan nem lehet előre meghatározni a folyamatot,ez mindig az adott gyermek igénye dönti el.Az első néhány napban a gondozónő fokozatosan próbál közeledni a gyermekhez. Nagyon fontos ez, egyre többször veszi át a szülőtől a gondozást.Étellel kínálja, játszik vele, tisztába teszi. A gondozónőnek módja van megfigyelni anya és gyermek kapcsolatát, miként eszik a gyermek ,milyen szokásai vannak.Fel kell hívni az édesanya figyelmét arra hogy a beszoktatás alatt ne teremtsen kapcsolatot más gyermekkel, csak a saját gyermekére figyeljen. A kisgyermeknek a megváltozott környezetben biztos pont a szülő jelenléte így könnyebb elfogadnia azt. A szülő először csak rövid időre hagyja ott a gyermeket, majd reakciótól függően növelhető az idő. A második héttől egyre több időt tölt el a gyermek a bölcsiben, amíg ki nem alakul az új menetrend.Amint délelőtt kialakul a biztonságérzet, következhet az altatás. Alváshoz minden otthoni kellék, például cumi, pelenka, plüss állat behozható,amivel megnyugszik a gyermek.

A beszoktatás sosem zökkenőmentes hiszen az anyának és a gyermeknek is nehéz elválnia egymástól.Többet dacoskodhat,nyűgösebb lehet, hozzá kell szoknia az új helyzethez. Otthoni viselkedése is megváltozhat, szeretne édesanyjával több időt tölteni. A bölcsődei beszoktatás időigényes, de megéri mert megkönnyíti az elválást,érzelmileg kevésbé megterhelő.Ha már biztonságban érzi magát, könnyebben birkózik meg a nehézségekkel.

Farkas Istvánné kisgyermeknevelő

(Forrás: lurkovilag.hu)

5 egyszerű bölcsibe szoktató tipp

Az első időszak idegenek között, anya nélkül rémisztő lehet egy apróság számára. Tudd meg, hogyan segíthetsz neki!

Mivel az anyaság nem jár kimondottan előnyös anyagi juttatásokkal, sok nő kénytelen úgy dönteni, hogy már két éves kora előtt, akár 18 hónaposan bölcsődébe adja gyermekét. Mindez természetesen porontyodnak sem könnyű, hiszen eddig hozzá volt szokva, hogy mindig mellette vagy, így furcsa lehet a sok új ember és az idegen környezet. Egy kis anyai segítséggel azonban nem is olyan rémisztő az új hely, és pár hét alatt az idegen gyerkőcök játszópajtássá változnak csemetéd szemében.

Válassz jól!

Ha megfelelő bölcsődét választasz, nem lesz sok gondod a beszoktatással. A legtöbb gyerkőc ekkor még legfeljebb tíz fős csoportokban érzi jól magát, de alapvetően a kicsi és a nagyobb intézmények egyaránt megfelelhetnek.

Apró lépésekkel

Sok bölcsőde egy-egy óvoda részeként működik, így az az előnye is megvan, hogy három éves korában nem kell ismét idegenek közé kerülnie. A kis közösség a gyerkőcök szempontjából általában barátságosabb, míg a nagy közösség izgalmakkal és kihívásokkal teli.

Ha tehát utódod visszahúzódóbb, és nem keresi lelkesen minden idegennel a kapcsolatot, inkább egy családias hangulatú bölcsődét válassz. A kisebb intézményben te is közvetlenebb kapcsolatot ápolhatsz a nevelőkkel, akik a későbbiekben is segítségedre lehetnek, ha a pici nehezen boldogul az új közösségben. Ha otthon morcos, reggel pedig semmi áron nem akar elindulni, természetesen elsősorban tőle kell megkérdezned, hogy mi a baja, de beilleszkedési gondok esetén a gondozók is jó tanácsokkal láthatnak el.

A hely és a napi menetrend megváltozása mindig feszültséggel jár, különösen, ha ez az első alkalom, hogy el kell tőled szakadnia. Hasonló helyzetben sokat segíthet, ha eleinte csak rövidebb időre hagyod a bölcsiben a gyereket. Ahhoz, hogy ezt meg tudd valósítani, nem árt még azelőtt beíratnod, hogy visszatérnél a munkába, hogy mellette lehess, amikor szükséges, és ne akkor kelljen a problémákkal szembesülnöd, amikor már neked is számos feladatod van.

A hirtelen elszakadás nem csak a nagyon anyás gyereknek lehet fájdalmas, de azoknak is nehéz, akik nem ragaszkodnak az átlagnál erősebben a szülőkhöz. A bölcsi kapuin átlépve ugyanis számos régi játszótárs és ismerős felnőtt helyett újakkal kell megbarátkoznia, így már az is fogódzót jelenthet, ha eleinte pár óra múlva ismét a régi ismerősök között tudhatja magát.

Segítsd a jelenléteddel!

Számos intézményben lehetőség van arra, hogy az első hetekben te is részt vehess a picivel a bölcsőde életében. A legtöbb gyerek majdnem mindennel meg tud birkózni, amíg a mamája jelen van, ezért tanácsos egészen addig ott lenned, amíg a gyerek magától el nem enged. Feltétlenül legyél vele azonban őszinte, és mondd el neki előre, hogy mi a szándékod: ne surranj ki egy szép napon a hátsó ajtón, amikor épp önfeledten elmerül társaival a játékban. Ha úgy szeretnéd magára hagyni, hogy fokozatosan egyre kevesebb időt töltesz vele a bölcsiben, azt is oszd meg vele.

Bár az órát még nem ismerik a gyerkőcök, ha indulásod időpontját valamilyen közösségi eseményhez, a fogmosáshoz, a reggelihez vagy az uzsonnához kötöd, tudni fogja, mennyit maradsz. Ha állandóan azt figyeli, hogy mikor tűnsz el váratlanul, addig sem tud a többiekre és a játékra figyelni, amíg vele vagy, később pedig még kevésbé érzi jól magát.

Fontos!
Ne csak arra ügyelj, hogy indulásod időpontját meghatározd. Azt is mindig mondd meg a gyereknek, mikor érkezel érte, és legyél pontos!

Légy határozott!

Ha reggelente már csak az ajtóig kíséred, újabb nehézségekkel kell megbirkóznod. Nem könnyű úgy hátat fordítani gyermekednek, hogy elváláskor beléd csimpaszkodik, és könnyek között bírna maradásra. Ha azonban csak az elváláskor sír, nem kell túlzottan komolyan venned: sok gyerek még akkor is nehezen viseli a búcsút, ha egyébként élvezi a többiek társaságát.

A jó nevelő őszintén megmondja, hogy távozásod után felvidul-e a többiek között a gyerkőc, vagy valamilyen komolyabb probléma áll a háttérben. Ha saját szemeddel is szeretnél meggyőződni arról, hogyan viseli távollétedet, próbáld elintézni, hogy a búcsúzás után még egy ideig szemmel tarthasd, anélkül, hogy ő tudna róla: számodra is megkönnyebbülés lesz a látvány, amikor a többiekkel találkozva azonnal felszáradnak a könnyei. Ha a gyerek reményvesztetten nézi az ajtót, amin kimentél, miközben szopja az ujját, nézz vissza hozzá. Ha több nap alatt sem javul a helyzet, kérd ki az óvónők tanácsát, és próbáljatok közösen megoldást találni.

Egy darab otthon

Ha továbbra is nehezére esik gyermekednek az elszakadás, megkönnyítheted a beilleszkedést azzal, ha megengeded neki, hogy magával vigyen valamit otthonról. Lehet ez egy kedvenc állatka, Ha a nevelők nem engedik, hogy otthoni játékot vigyen magával a gyerek, mert könnyen elkeveredik a közös kacatok között, adj neki egy zsebkendőt a táskádból, amit a zsebébe gyűrhet, hogy napközben is érezze jelenléted.

Fontos azonban, hogy megértő szavakkal is segítsd, és biztosítsd róla, hogy te ugyanannyira szereted továbbra is, és nem változik közöttetek semmi.

/Cikkünk Penelope Leach: Picik és kicsik című könyvének segítségével készült./

(Forrás: femina.hu)