2010.10.15 -

NAPI IDÉZETEK A KISGYERMEKRŐL

2011. április 28., csütörtök

JÁTSZÓTÉRI KONFLIKTUS

Játszótéri konfliktusok – Mikor kell a szülőnek beleavatkoznia? Gyermeknevelés 

Az a szülő, aki 1-3 éves korú gyermeket nevel, biztosan találkozott már - elsősorban a játszótéren - azzal a jelenséggel, hogy csemetéje egy bizonyos játék, vagy tárgy miatt konfliktusba keveredett egy másik gyermekkel. Észrevesszük-e egyáltalán ezeket és ha igen, hogyan reagáljunk rá? Mikor kell, és mikor nem kell beleavatkozni?


A gyerekek számára mindig a másik játéka az érdekesebb
Már szinte megszoktuk, hogy aki motorral vagy babakocsival érkezik, vagy egy játék babát, kisautót, vagy labdát hoz a játszótérre, annak használatára bőven akad vevő. Hiszen a másik játéka mindig érdekesebb, mint a mienk, és hiába van kismotorunk nekünk is otthon, olyan biztosan nincs, mint a másik gyermeknek.


A gyerekeknek tanulnia kell a társas viselkedést
Ahogy gyakran esik szó a fizikai, értelmi, érzelmi fejlődésről, ne felejtsük el, hogy a társas viselkedést is meg kell tanulni a gyermeknek. Nagyon fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a gyermekünk kiegyensúlyozott, egészségesen szocializált, a társadalomba könnyen beilleszkedő viselkedésének elsajátításáért is felelősek vagyunk.


Mikor kell a szülőnek beleavatkoznia?
Jó végre beszélgetni a játszótéren, gyermekfoglalkozáson találkozni egymással, de fél szemünk mindig a gyerkőcön legyen. Ha probléma nélkül cserélnek játékot, vagy adják oda egymásnak, amit a másik elvesz, vagy esetleg már elkér, akkor természetesen hagyjuk szó nélkül őket és örüljünk, hogy már kapcsolatba lépnek egymással és milyen ügyesen megoldják. Ha viszont elindul a huzavona, vagy különösen, ha az egyik elkezd kiabálni, vagy sírni, azonnal közbe kell lépnünk.

Ha a mi gyermekünk az, aki kérés nélkül elvette a másik játékát ezzel neki szomorúságot okozva, nyomatékosan és határozottan mondjuk el neki, hogy kérés nélkül nem veszünk el semmit, és adja vissza a másik gyermeknek, hiszen megbántotta őt.


Tanítsuk meg a gyerekünknek a kérés fogalmát!
A „kérés” fogalmát már attól kezdve kötelességünk tanítani a gyermeknek, mihelyt odahoz nekünk valamilyen tárgyat. Lehet ezt játékosan, mondókaszerűen is gyakorolni otthon: kérem-köszönöm-tessék, illetve: „megnézhetem?”, „játszhatok vele”? stb.


Szabad nevelés – magatartási problémák?
Ma divatos olyan mértékben szabadon nevelni, hogy egyáltalán nem szólunk bele ezekbe a szituációkba. Ezzel azonban azt érjük el, hogy gyermekünket ki fogják közösíteni az óvodában, iskolában, menekülni fognak tőle a társai, és komoly magatartási problémái adódnak.


Figyeljünk oda gyermekeinkre és segítsük őket abban, hogy kialakuljanak bennük a társas együttélés helyes normái, hogy később bárhol, bármilyen körülmények között megállják a helyüket, és boldogok legyenek!



Homor Márta
védőnő
www.vedonoblog.hu